Hegyi Botos Attila
Hegyi Botos Attila (Siklós, 1970. április 8. –) magyar költő-filozófus, zeneszerző, alkotóművész. ÉletpályájaMagyarország legdélebbi városában, Siklóson született, 1970. április 8-án. A legkülönfélébb szemináriumok hallgatása után (művészettörténet, klasszika-filológia, magyar, muzeológia, néprajz) filozófiatanárként 1999-ben az ME Bölcsészkarán, ökológusként 2003-ban az ELTE Természettudományi Karán végzett. Jelenleg a fővárosban, a Budai-hegységben, Zugliget egy védett forrásánál, szubtrópusi botanikus kertjében él. A nyilvánosságtól többnyire elvonultan – fellépéseket, közszerepléseket, publikációkat visszafogottan vállal. Szerkesztői munkássága2020-tól a Napút irodalmi, művészeti, környezeti folyóirat főszerkesztő-helyettese, a Napút Online portál honlapgazdája, átfogó szerkesztői tevékenységgel: alkalmazott képzőművészeti (festészet, grafika), tördelő- és olvasószerkesztői, korrektori, audiovizuális (filmvágói), lektori stb. 2015 és 2020 között két rovat szerkesztője (Hangszóló, Környezet). CsaládjaHázastársa 1999 óta Mészáros Ildikó (1975–); gyermekei Fanni Míra (2004–), Hunor Attila (2010–). KöltészeteSzakrális, hieratikus. Nyelvezete összetett, telített, szerteágazó. A jelentések különféle szintjein egyaránt megközelíthető az organikus verstér. A magasabb/mélyebb értelmekhez való hozzáférések a legkülönfélébb vallási és természettudományos összefüggéseken (pl. geometria, fénytan, geológia, ökológia, biológia), valamint kultúrtörténeti utalásokon át lehetségesek. A hangvétel magányos, jellemzően emelkedett, legfőbb meghatározója egy sajátos metafizikai szerenitás, élet- s élőlényszeretet, festőiség, zeneiség, esztétikum. Költészetének relevanciáit leginkább az archaikus himnuszokban, hagyományokban, a nyugati költészetben, annak metafizikus vonatkozású narratíváiban (példának okáért Danténél, Hölderlinnél, Rilkénél, Eliotnál, Pessoánál) lelhetjük fel. Jellemzően egymással összefüggő versekből álló, nagyobb tablókban dolgozik. Első megjelent kötete a „rögnyi Ég – áldozati énekek” (2011) egy dionüszoszi szertartásra; Az etruszk utas / A tengeri csikó éneke (2014) c. versregénye egy – időben, térben és személyben – kettős utazásra épül. Harmadik a teremtés-/léthimnuszokat tartalmazó, s a szerző kalligrafikus folyóírásában kiadott in illo tempore (2018.). Ezeket követi az Egyedül a Nap (2019) ciklusgyűjteménye, illetve az Evangélium (2021) című, több alkönyvből álló himnuszkötete. Első hosszabb írásműve a Zuhanó Kert (2005), a szerző részéről eddig publikálatlan teremtéstörténeti kisregény. Egyéb művészi tevékenységeiZeneszerzői stílusára nagy hatást gyakoroltak a legkülönfélébb népzenék és preklasszikus muzsikák. Festőként az archaikus sírfreskók, a quattrocento és a XX. századi metafizikus festészet nyomvonalán halad. Művei
Világirodalmi zeneszerzései
Jegyzetek
Források
|