Hellebrant Árpád

Hellebrant Árpád
Életrajzi adatok
Született	1855. november 18. Pest
Elhunyt	1925. december 5. (70 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Ismeretes mint	könyvtáros
Nemzetiség	magyar
Pályafutása
Szakterület	bibliográfia, irodalomtörténet, könyvtártudomány, lexikográfia
Jelentős munkái	• Régi magyar könyvtár. III. és IV. kötet
A Wikimédia Commons tartalmaz Hellebrant Árpád témájú médiaállományokat.

Hellebrant Árpád (Pest, 1855. november 18. – Budapest, 1925. december 5.) magyar könyvtáros és bibliográfus.

Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után a budapesti egyetemen a klasszika-filológiai előadásokat hallgatta és 1878-ban tanári oklevelet szerzett. 1878-tól 1924-ig a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában könyvtári tisztként dolgozott. Az akadémia irodalomtörténeti bizottságának is tagja volt. 1885-től kezdve az irodalomtudomány körébe tartozó irodalom címjegyzékét minden évben a legapróbb részletekig összeállította. Repertóriumaival nagy szolgálatokat tett kortársainak és az utókornak (Egyetemes Philologiai Közlöny, Irodalomtörténeti Közlemények, Ethnographia.)

Cikkei megjelentek a Figyelőben (1876. Jászberényi Pál életéhez), a Magyar Könyvszemlében (1877-től Jelentések a m. tud. akadémia könyvtárának állapotáról, gyarapodásáról és használatáról, 1880. Magyarországi vonatkozású ősnyomtatványok a m. tud. akadémia könyvtárában, 1883. Ismeretlen brassói egylevelű nyomtatvány a XVII. századból, 1891. Adalék Szabó K., Régi M. Könyvtárának II. kötetéhez), az Egyetemes Philologiai Közlönyben (A magyarországi philologiai irodalom könyvészete 1879 s repertóriuma 1886 óta), az Ungarische Revue-ben (1885. Die ungarische Bibliographie bis 1711), a Századokban (1886. Die Matrikel der Universität Heidelberg c. munka ismert.), a Történelmi Tárban (1886. Franekerai tanulók, 1887. Az Olmützben tanult magyarok 1590-1664.), a Hunfalvy-Albumban (Budapest, 1891. Hunfalvy Pál munkássága időrendben), az Akadémiai Értesítőben (1893. Jelentése a Régi M. Könyvtár érdekében tett külföldi útjáról), az Irodalomtörténeti Közleményekben (1893 óta Irodalomtörténeti repertórium).

Az irodalomban sok helyen „Hellebrandt” formában írják a nevét. Gyulai Pál leányát, Gyulai Arankát vette feleségül 1886-ban, de kapcsolatuk elhidegült, s 1896-ban elváltak.^[1] Másodszor 1919. október 30-án nősült, felesége Heinelt Etelka volt.^[2] 1925. december 4-én éjjel 12 órakor hunyt el.^[3] Sírja a Fiumei Úti Sírkert Árkádsorában található a Jóri család sírboltjában (Bal oldali Árkádsor, Á-20).

• Az MTA Könyvtárában lévő ősnyomtatványoknak jegyzéke (Budapest, 1886)
• Kiss János superintendens emlékezései maga által feljegyezve (Sajtó alá rendezte és előszóval ellátta. 2 kiadás, Budapest, 1890)
• Régi magyar könyvtár. III. és IV. kötet. Budapest, 1896–1898 (A magyar szerzőktől külföldön 1480-tól 1711-ig megjelent nem magyar nyelvű nyomtatványok bibliográfiai leírása Szabó Károly anyaggyűjteménye alapján.) 1.r. 2.r.
• Diplomatáriumok és monumenták az MTA könyvtárában (Budapest, 1908)
• Kriza János levelei Toldy Ferenczhez: a M. Tud. Akad. kézirattárában levő eredetiből közli Hellebrant Árpád, (Budapest, 1912).

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.  
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 7. kötet. A közérdekű irodalom / Az irodalomtörténet és kritika c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)