I. János portugál király

	I. János
	I. János portugál király
	Portugál Királyság királya
	Uralkodási ideje
	1385. április 6. – 1433. augusztus 14.
Elődje	I. Beatrix
Utódja	Eduárd (Duarte)
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Avis-ház
Született	1358. április 11.; Lisszabon
Elhunyt	1433. augusztus 14. (75 évesen); Lisszabon
Nyughelye	Győzelmes Szűz Mária-kolostor;
Édesapja	I. Péter
Édesanyja	Teresa Gille Lourenço
Testvére(i)	Maria, Marchioness of Tortosa; Louis of Portugal; I. Ferdinánd portugál király; Infanta Maria of Portugal; Beatrice, Countess of Alburquerque; Infante João, Duke of Valencia de Campos; Infante Dinís, Lord of Cifuentes; Infante Afonso;
Házastársa	Lancasteri Filippa (1359-1415)
Gyermekei	Branca (1388–1389) ; Alfonz (1390–1400); Eduárd (Duarte) (1391–1438) ; Péter infáns (1392–1449); Tengerész Henrik (1394–1460); Leonóra; Izabella (1397–1471); Branca (1398); János infáns (1400–1442); Ferdinánd infáns (1402–1433) ; Johanna; Dénes
	I. János aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz I. János témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

I. János (Lisszabon, 1358. április 11. – Lisszabon, 1433. augusztus 14.) Portugália első uralkodója az Avis-házból.

Élete

I. Péter portugál király és Teresa Gille Lourenço házasságon kívüli gyermeke. Mivel bátyjával, I. Ferdinánddal kihalt az ősi Burgundiai-ház, 1383-ban Portugália nagyjai a fenyegető kasztíliai támadás miatt kormányzóvá és a haza védelmezőjévé választották. 1384-ben a kasztíliai csapatok hat hónapig ostromolták Lisszabont, és csak a pestis kényszerítette őket visszavonulásra.

1385. április 6-án királlyá választották I. Jánost. 1385 májusában Trancosónál legyőzte a rivális trónkövetelő, I. János kasztíliai király seregét, majd 1385. augusztus 14-én Aljubarrotánál végső győzelmet aratott felette, amit jelentős részben a nehézlovasság ellen kidolgozott új, angol katonai stratégia átvételének köszönhetett.^[1] Ez után a rendi gyűlés is királlyá választotta. 1386 tavaszán szövetségre lépett Genti János lancasteri herceggel (John of Gaunt), aki felesége jogán magának követelte a kasztíliai trónt. Az ezt rögzítő windsori szerződés a világ legrégibb, ma is érvényben lévő diplomáciai megállapodása.^[2] A portugál csapatok ezután behatoltak Kasztíliába, és elfoglalták Badajozt, a kasztíliaiak megtorlásul felgyújtották Viseut. A két ország 1402-ben kötött békét, amit 1411-ben megújítottak.

1415-ben, három év előkészület után János fiaival meghódította Ceuta városát. A marokkói és granadai visszahódító törekvések megállítására V. Márton pápa keresztes hadjáratra feljogosító bullát adott neki. Ceutát megtartotta ugyan, de a Gibraltár és a Kanári-szigetek meghódítását célzó próbálkozásai kudarcot vallottak. Gyarmatosította a Madeira- és az Azori-szigeteket, expedíciókat indított az afrikai partok mentén.

Több egyházi épületet emelt, többek között a lisszaboni katedrálist és a batalhai kolostort. Portugál nyelvre fordíttatott egy hóráskönyvet, és törvényeit is a nép nyelvén adta ki. Portugália történelmében a „jó emlékű” (de Boa Memoria) királyként maradt fenn.

Családja

1387-ben feleségül vette John of Gaunt leányát, Lancasteri Filippát (1359-1415). Házasságukból 12 gyermek született:

Branca (1388–1389)
Alfonz (1390–1400)
Eduárd (Duarte) infáns (1391–1438) trónörökös, 1433-tól Portugália királya
Péter infáns, Coimbra első hercege (1392–1449)
Henrik, Tengerész Henrik, Viseu első hercege (1394–1460)
Leonóra, gyermekkorában meghalt
Izabella infánsnő, (1397–1471), III. Jó Fülöp burgundi herceg felesége, Burgundia hercegnéje
Branca (1398)
János infáns (1400–1442), 3º Condestável de Portugal,
Ferdinánd infáns (1402–1433)^[3]
Johanna (gyermekkorában meghalt)
Dénes (gyermekkorában meghalt)

I. Jánosnak Inês Piresszel való házasságon kívüli kapcsolatából három gyermeke született:

I. Alfonz, Bragança első hercege (1377–1461)^[4]
Branca (1378) gyermekkorában meghalt
Beatrix, Arundel grófnője (kb. 1386–1447)

Jegyzetek

↑ I. János király mellett a portugál sereg vezére a 2009-ben szentté avatott, Nuno Álvares Pereira (1360 - 1431), a karmelita rendbe belépett, híres portugál hadvezér (a "Szent Főkapitány") volt. (Ő volt a "2º Condestável de Portugal"; azaz, a Portugál Királyság összes haderejének a főparancsnoka; a második e tisztségben, a tisztség létrehozása óta.)
↑ BBC history: 1386. május 9. - Megkötik a Windsori Szerződést^{[halott link]}
↑ 1437-ben Tengerész Henrik vezetésével a portugálok támadást intéztek Tanger ellen, a hadjáratban Ferdinánd infáns is részt vett. A mórok legyőzték őket, a portugálok pedig csak annak árán térhettek haza, hogy túszokat hagytak, közöttük Ferdinándot, és megígérték Ceuta visszaadását. A Cortes, a portugál rendi-nemesi parlament, azonban Ceuta visszaadását elutasította. Ezt követően Tangerből Ferdinándot kiadták Fez szultánjának. Ferdinánd Fezben rabszolgaként élt, bántalmazták, ez vezetett a halálához, holttestét csak 1471-ben szállíthatták haza. A római katolikus egyház boldoggá avatta, a portugálok szentként tisztelik, Szent Ferdinándnak is nevezik.
↑ I. Alfonztól, Bragança első hercegétől származik a Bragança-ház, amely dinasztia 1640-től adta Portugália királyait és királynőit.

Források

Portugal, kings. João I 1385-1433 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
Johann I. der Unechte. König von Portugal (1385-1433) (német nyelven). Mittelalterliche Genealogie im Deutschen Reich bis zum Ende der Staufer. [2008. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
Dicionário de Historia de Portugal, I-III, Lisboa, 1963 – 1967.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz I. János portugál király témájú médiaállományokat.

Lásd még

Előző uralkodó:
I. Beatrix

Portugália királya
1385 – 1433
Avis-ház

Következő uralkodó:
I. Ékesszóló Duarte

Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] I. János király mellett a portugál sereg vezére a 2009-ben szentté avatott, Nuno Álvares Pereira (1360 - 1431), a karmelita rendbe belépett, híres portugál hadvezér (a "Szent Főkapitány") volt. (Ő volt a "2º Condestável de Portugal"; azaz, a Portugál Királyság összes haderejének a főparancsnoka; a második e tisztségben, a tisztség létrehozása óta.)

[2] BBC history: 1386. május 9. - Megkötik a Windsori Szerződést^{[halott link]}

[3] 1437-ben Tengerész Henrik vezetésével a portugálok támadást intéztek Tanger ellen, a hadjáratban Ferdinánd infáns is részt vett. A mórok legyőzték őket, a portugálok pedig csak annak árán térhettek haza, hogy túszokat hagytak, közöttük Ferdinándot, és megígérték Ceuta visszaadását. A Cortes, a portugál rendi-nemesi parlament, azonban Ceuta visszaadását elutasította. Ezt követően Tangerből Ferdinándot kiadták Fez szultánjának. Ferdinánd Fezben rabszolgaként élt, bántalmazták, ez vezetett a halálához, holttestét csak 1471-ben szállíthatták haza. A római katolikus egyház boldoggá avatta, a portugálok szentként tisztelik, Szent Ferdinándnak is nevezik.

[4] I. Alfonztól, Bragança első hercegétől származik a Bragança-ház, amely dinasztia 1640-től adta Portugália királyait és királynőit.

[1]

[2]

[3]

[4]