Jülich

	Jülich
	A város látképe
; Jülich címere	; Jülich zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Kerület	Köln
Járás	Düren
Rang	város
Polgármester	Henry Stommel (független)
Irányítószám	52428
Körzethívószám	02461,; 02463 (Güsten, Welldorf)
Rendszám	DN, JÜL
Testvérvárosok	Lista Haubourdin
	Népesség
Teljes népesség	33 359 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	355 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	83 m
Terület	90,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 50° 55′ 20″, k. h. 6° 21′ 30″50.922222°N 6.358333°EKoordináták: é. sz. 50° 55′ 20″, k. h. 6° 21′ 30″50.922222°N 6.358333°E
	Jülich Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
	Elhelyezkedése Düren térképén
	Jülich weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jülich témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Jülich, (franciául: Juliers, (hollandul: Gulik), egy közepes méretű város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában, a Düren kerületben.

Fekvése

A Bundesstraße 1-es út mellett fekvő település.

Városrészek

Következik 16 városrész létezik:

Jülich
Altenburg
Barmen
Bourheim
Broich
Daubenrath
Güsten
Kirchberg

Koslar
Lich-Steinstraß
Mersch
Merzenhausen
Pattern
Selgersdorf
Stetternich
Welldorf (Serrest-tel)

Története

A város az egykori Jülich hercegség központja. Eredetileg egykor Juliacum nevű római telep állt itt a Ruhr völgyén keresztül vezető fontos út mellett. Később a középkorban, 1234-ben IV. Vilmos gróf idején Jülich városi rangot kapott.

A város többször elpusztult, 1239-ben és újra 1278-ban is az itteni harcok során, de 1547-ben például tűzvész pusztította el. A város ekkor reneszánsz stílusban épült újjá Alessandro Pasqualini építész irányításával. 1423-ban Berg és Jülich hercegség része lett.

1609-ben János Vilmos halálával a Jülich hercegség családi vonala megszűnt, 1620-ban a hollandok foglalták el a várost, később a Pfalz-Neuburg-hoz tartozott, majd 1787-től Bajorországé, 1794-ben a francia csapatok foglalták el. 1801-ben a Lunéville-i béke alapján juttatott francia fennhatóság alá. 1815-ben pedig már a Porosz Királysághoz tartozott, és járási székhely is volt. A város, amely ezt követően poroszoké, majd 1822-ben a Rajnai tartomány része. Erődítményét 1860-ban rombolták le. Jülich a második világháború után Észak-Rajna-Vesztfália része lett.

A régi patinás épületekből mára jóformán semmi sem maradt. A második világháborúban teljesen lebombázták, helyén modern város épült. Jülich Barmen nevű városrészében azonban még látható két régi lovagvár: a Haus Overbach és a Burg Kellenberg.

Ma Jülich főleg az 1956-ban alapított világhírű Kutatóközpontjáról ismert.

Nevezetességek

Citadella Múzeum
Várostörténeti Múzeum
Aacheni kapu (Aachener Tor)
Napóleoni hídfő
Boszorkánytorony (Hexenturm)
Szent Nagyboldogasszony templom
Stommelni Krisztina ereklyéi ^[2]

Itt születtek, itt éltek

Fischer, Anton, (1840-1912) - érsek
Fuchsius, Johann Engelbert (1754-1823) - jogász és politikus
Groos, Otto (1882-1970) - német haditengerészeti tiszt, második világháborús admirális
Hafke, Hans Günter, (1949-2011) - országgyűlési képviselő
Heller, Paul (* 1971) - Jazz szaxofonos
Nickel, Goswin (1582-1664) - jezsuita elöljáró
Ohrem, Kai (* 1978) - színházi rendező
Pastor, Hanns, (1917-2009) - avant-garde festő és művészeti oktató
Zaj, Leonhard, (1813-1895) - tájképfestő és rézmetsző
Schiffer, Herb (* 1936), művész
Schirmer, Johann Wilhelm (1807-1863) - tájképfestő és grafikusművész
Schmidt, J. Siegfried, (* 1940) - filozófus
Christian Sommer (1767-1835) - német jogász és jakobinus (Mersch-ben született)
Schregel, Joseph (1865-1946) - költő
Stock, Friedrich August (1872-1942) - hegedűművész, zeneszerző, karmester
von Lindequist, Oskar, (1838-1915) - királyi porosz tábornagy
Witting, Carl, (1823-1917) - zeneszerző és zenei igazgató