Jacek Kuroń

	Jacek Kuroń
	1989. május 1.
Született	1934. március 3.; Lwów
Elhunyt	2004. június 17. (70 évesen); Varsó
Állampolgársága	lengyel
Nemzetisége	lengyel
Házastársa	Grażyna Kuroń (1959 – 1982. november 23.); Danuta Kuroń (1990 – 2004. június 17.);
Gyermekei	egy gyermek:; Maciej Kuroń
Foglalkozása	politikus, alsóházi képviselő, miniszter, népművelő, történész
Tisztsége	Member of the Sejm of the Polish People's Republic; a Szejm képviselője (1989–2001); Minister of Labour and Social Policy (1989. szeptember 12. – 1990. december 12.); a Szejm képviselője (1991. november 25. – 1993. május 31.); Minister of Labour and Social Policy (1992. július 11. – 1993. október 26.);
Iskolái	XXII Liceum Ogólnokształcące im. Jose Marti w Warszawie; Varsói Egyetem (1955–1964, magiszter, történettudomány);
Kitüntetései	Member of the Order of Gediminas; Bölcs Jaroszlav érdemrend; Silver Cross of Merit (1961); a Német Szövetségi Köztársaság Rendjének nagykeresztje (1991. január 7.); January 13th commemorative medal (1992); a francia Becsületrend tisztje (1993); Saint George medal (1994); Wprost Person of the Year (1994); Fehér Sas-rend (1998. március 2.); Mosolyrend (2001); Order Ecce Homo (2001); Lviv díszpolgára (2002); Cseh Köztársaság-érdemérem (2003);
Halál oka	természetes halál
Sírhelye	Powązki katonai temető
	weboldal;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jacek Kuroń témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Jacek Jan Kuroń (Lwów, 1934. március 3. – Varsó, 2004. június 17.) lengyel politikus, a lengyel demokratikus ellenzék egyik kiemelkedő vezetője a Lengyel Népköztársaság idejében, népművelő, történész, a Lengyel Cserkészmozgalom (Związek Harcerstwa Polskiego, ZHP) aktivistája, a Munkásvédelmi Bizottság (Komitet Obrony Robotników, KOR) alapító tagja, kétszeres Munkaügyi és Közjóléti Miniszter, a Sejm alsóházi képviselője 1989–2001 között.

Életrajz

Szocialista gyökerű családban született, ez meghatározta beállítottságát és életpályáját. 1949-ben a Lengyel Fiatalság Szövetségében (Związek Młodzieży Polskiej, ZMP) aktivistája lett. Itt ismerkedett meg Adam Michnikkel, akinek őrsvezetője volt. 1952-től dolgozott teljes munkaidőben a varsói ZMP-ben, mint instruktor. Ekkor lépett be a Lengyel Egyesült Munkáspártba (PZPR). 1953 novemberében eltávolították mind a ZMP-ből, mind PZPR-ből ideológiai okokra hivatkozva.

1957-ben végzett Történelem szakon a Varsói Egyetemen (Uniwersytet Warszawski).

1964-ben Karol Modzelewskivel együtt tette közzé azt a híres PZPR-hez címzett nyílt levelet, amiben kritizálja az állam bürokratizálódását és a rezsim osztályos karakterét. Ennek helyébe "munkás demokráciát" javasolt, olyan megoldásokkal, mint például referendum, amely eldöntené, hogy, hogy a nemzeti jövedelem hány százaléka lenne fordítható fogyasztásra és hány befektetésre. A munkások így "kollektív" módon hoznának döntéseket a gazdasági tervek kérdéseiben. Ezért a levélért három év szabadságvesztésre ítélték 1965-ben. Végül 1967-ben szabadult.

Az 1968. márciusi eseményekkel (Marzec 1968 vagy wydarzenia marcowe) kapcsolatban letartóztatták és diáksztrájkok szervezéséért három és fél év szabadságvesztésre ítélték.

Az egyik szervezője volt az 1975-ös megmozdulásoknak, amiknek a célja volt, hogy megakadályozza az Alkotmányban tervezett változtatásokat. Az egyik aláírója volt az ún. 59-es listának. Az egyik alapító tagja a Munkásvédelmi Bizottságnak (Komitet Obrony Robotników, KOR) 1976 szeptemberében és a KSS KOR-nak 1977-ben. Együttműködött a KSS KOR Intervenciós Irodájával. 1977-től a "Krytyka" című negyedévenként megjelenő újság szerkesztőségének tagja. 1978-tól előadásokat tartott, mint a Repülő Egyetem (Uniwersytet Latający) előadója, ami privát otthonokban szervezett tudományos kurzusokat különböző humán és szociológiai témakörökben, változó helyeken és tartalommal (innen származik a "repülő" név). A hatalom minden eszközzel üldözte ezt a kezdeményezést. Az elnyomás miatt nem kaphatott munkát állami intézményeknél, ezért fiktív alkalmazottja lett Igor Newerly-nek, mint személyes titkár. Az 1970-es években álnéven publikált néhány kriminalisztikai témájú regényt. Illegális ellenzékiként folytatott tevékenysége idején a következő álneveket használta: "Maciej Gajka", "Elżbieta Grażyna Borucka", "EGB".

1980-ban megszervezte az sztrájkmozgalom információhálóját. 1980 szeptemberében az Szolidaritás Független Szakszervezet (NSZZ "Solidarność") szakszervezet Nemzetközi Alapító Bizottságának tanácsadója lett. 1981. december 13-án, a szükségállapot bevezetése után internálták. 1982-ben letartóztatták a rendszer megdöntésére irányuló tevékenység vádjával, 1984-ben amnesztiával szabadult. Közben, 1982 novemberében, meghalt első felesége Grażyna (Gajka).

1989-ben részt vett a Kerekasztal megbeszéléseken. 1989-től 1990-ig és1992-től 1993-ig volt munkaügyi és közjóléti miniszter, Tadeusz Mazowiecki és Hanna Suchocka kormányában. 1989-től 2001-ig volt az Állampolgári Bizottság (Komitet Obywatelski), a Demokratikus Unió (Unia Demokratyczna) és a Szabadság Uniója (Unia Wolności) pártok képviseletében a Szejm tagja. 1995-ben részt vett a Köztársasági Elnöki címért folyó választási küzdelemben, ahol 3. helyezett lett, elnyerve a szavazatok 9,2%-át.

2000-ben, együtt második feleségével Danutával, megalapította a Jan Józef Lipski Általános Egyetemet (Uniwersytet Powszechny im. Jana Józefa Lipskiego) egy Teremiski nevű helységben, aminek első rektora lett.

Fellépett az emberi jogok megsértése ellen a Kínai Népköztársaságban és azon belül is a Tibeti Autonóm Tartományban, barátja volt a XIV. Dalai Láma.

Temetését 2004. április 26-án tartották a Powązki Katonai Temetőben, Varsóban. Sírja az Érdemesek Fasorán (Aleja Zasłużonych) található. Tisztelettel adóztak sírjánál többek között: a Lengyel Köztársaság Elnöke, különböző vallási felekezetek képviselői, római katolikusok, evangélikusok, pravoszlávok, zsidók, buddhisták, muszlimok, annak ellenére, hogy ő maga ateista volt. Régi lakhelye előtt, a varsói Żoliborz kerület Mickiewicz utcájában márványtábla őrzi emlékét.

Kitüntetései

1998 Fehér Sas Érdemrend
Francia Becsületrend
Német Érdemkereszt
Jarosław Mądry Érdemrend, ukrán
Gedymir Nagyherceg Érdemrend, litván
2001 645. díjazottja a gyermekek által megszavazott Mosoly Érdemrendnek

Fontosabb munkái

Polityka i odpowiedzialność (1984, Wyd. "Aneks", Londyn) – Cikkek és esszék valamint ő általa adott interjúk gyűjteménye
Wiara i wina. Do i od komunizmu (1989, Wyd. Niezależna Oficyna Wydawnicza, Warszawa, a także "Aneks", Londyn)
Gwiezdny czas (1991)
Spoko! czyli kwadratura koła (1992, Polska Oficyna Wydawnicza "BGW", Warszawa)
PRL dla początkujących (1995, Wydawnictwo Dolnośląskie, Wrocław), együtt Jacek Żakowskival
Siedmiolatka, czyli kto ukradł Polskę? (1997, Wydawnictwo Dolnośląskie, Wrocław), együtt Jackiem Żakowskival
Działanie. Jeśli nie panujemy nad swoim życiem, ono panuje nad nami (2002, Wydawnictwo Dolnośląskie, Wrocław)
Rzeczpospolita dla moich wnuków (2004, Wydawnictwo Rosner i Wspólnicy, Warszawa)

Források

Strona sejmowa posła III kadencji

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Jacek_Kuroń című lengyel Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.