|
Jakob Wassermann
Jakob Wassermann (Fürth, 1873. március 30. — Altaussee, 1934. január 1.) német író és esszéista. Pályafutása és munkásságaEleinte kereskedőinasként kereste kenyerét, később magántisztviselő lett, majd a Simplicissimus c. müncheni folyóirat szerkesztője lett. 1898-tól Bécsben, illetve annak környékén élt. Az 1920—1930-as évekre nemzetközi írói hírnevet szerzett. Mint zsidó származású ember, sokat foglalkozott a zsidóság és németség bizonyos tekintetben szembenálló, részben mesterségesen szembeállított két tényezőjének lélektani, társadalmi és erkölcsi taglalásával. Első regénye, a Zirndorfi zsidók is ezzel foglalkozik. Műveiben foglalkozik minden időszerű társadalmi lélektani, antropológiai kérdéssel. Zsidó-német kétlakisága állandóan nyugtalanította (legélesebb megvilágítása önéletrajzi vázlatában és vallomásaiban: Mein Weg als Deutscher und Jude, Selbstbetrachtungen). Írt drámát, esszét, regényes életrajzot (Bula Matari, Columbus). Történelmi novellák és regények mellett főleg lélekelemző, kor- és válságregényeket (Das Gänsemännchen, Christian Wahnschaffe, Der Fall Mauritius, Etzel Andergast stb.) írt, amelyeknek az első világháborút megelőző és követő évtizedek emberfajtája, német társadalmi problémái szolgálnak hátterül. Legtöbb műve magyarul is megjelent. Jegyzetek
Források
|
||||||||||||||||||||||||||||||
