Jalševec Nartski

	Jalševec Nartski
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Zágráb
Község	Rugvica
Jogállás	falu
Polgármester	Ivan Remenar
Irányítószám	10370
Körzethívószám	(+385) 01
	Népesség
Teljes népesség	461 fő (2021. aug. 31.)
Népsűrűség	201 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	101 m
Terület	2,77 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 45′ 49″, k. h. 16° 12′ 05″45.763600°N 16.201400°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 49″, k. h. 16° 12′ 05″45.763600°N 16.201400°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Jalševec Nartski falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Rugvicához tartozik.

Fekvése

Zágráb központjától 18 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, a Száva bal partján, az A3-as autópálya mellett fekszik.

Története

A települést már 1217-ben említik. A templomosok bozsjákói uradalmához tartozott. 1797-ig a szomszédos Nart Savski volt a Nagyboldogasszony plébánia székhelye. Ma azonban csak névleges székhelynek számít, mivel a Száva gyakori kiöntései miatt a plébániatemplomot Jalševecen építették fel. A hagyomány úgy tartja, hogy a plébánia székhelyét eredetileg a közeli Struga Nartskára akarták helyezni, azonban éjszaka a Szűzanya képe csodálatos módon Jalševecre szállt át. Ezért az égiek akaratát tiszteletben tartva itt építették fel az új plébániatemplomot.

A település iskolája 1853-ban kezdte meg működését, az iskolaépületet 1882-ben emelték. A falu nevét 1900-ban változtatták Jalševecről Jalševec Nartskira. Önkéntes tűzoltóegyletét 1929-ben alapították, a tűzoltó szerház 1934-ben épült fel.

1857-ben 78, 1910-ben 105 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Dugo Seloi járásához tartozott. Később Dugo Selo község része volt. 1993-ban az újonnan alakított Rugvica községhez csatolták. A fővároshoz való közelsége miatt az 1980-as évektől lakosságának száma intenzíven emelkedik. A betelepülés különösen a honvédő háború idején volt nagyarányú, amikor nemcsak az ország különböző vidékeiről, hanem Bosznia Hercegovinából is jelentős horvát népesség érkezett. A falunak 2001-ben már 558 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása^[2]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001
78	97	88	107	105	105	107	127	127	122	97	96	112	226	558

Nevezetességei

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplom^[3] 1797-ben épült. Egyhajós épület, enyhén lekerekített apszissal, a nyugati főhomlokzat fölött négyzet alaprajzú harangtorony emelkedik. A belső teret csehsüvegboltozat díszíti, melyet 1872-ben festettek ki. A templomhajóban négy barokk oltárt őriznek, amelyeket Mária Magdolna, Szent Anna, a Boldogságos Szűz Mária koronázása és Páduai Szent Antal tiszteletére szenteltek. Többször restaurálták, az utóbbi két oltár részben elvesztette eredeti megjelenését. Különösen becses kincse az ún. Ergelics-oltár, melyet még 1632-ben készítettek Ergelics Ferenc zágrábi püspök részére. Pontosan kétszáz évvel később elavult alkotásként adományozta Alagovich Sándor püspök a plébániának. Az oltárkép a dél-német barokk festészet remeke, stílusa alapján alkotója talán a stájer festőművész Georg Gündter lehetett. A többi berendezés (oltárfestmények, keresztelőkápolna és szószék) 19. századi. A plébánia épülete a 18. század második felében épült, harmonikus kialakítású, egyemeletes épület.

Források

Rugvica község hivatalos oldala

Jegyzetek

↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6498.

[8fac4460c3a42d9fc461f4e7beb489b5c4123c76-1] Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.

[2] - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001

[3] Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6498.

[1]

[2]

[3]