Önmagát elsősorban egyházi személynek tartotta. Rövid, egyszerű, kedvesen humoros, néha fordulatos verseket írt. Művei gyakran modern vallási dalszövegek, melyeknek lényeges eleme a természet megfigyelése, és az ott tapasztaltakra való filozófiai reflexió. A verseit önironikus személyesség jellemzi, a vallásbölcseleti kijelentéseket a mindennapi életből vett képek ellenpontozzák.
Siessük szeretni az embereket olyan gyorsan mennek el
cipő marad utánuk meg süket telefon
csak ami nem fontos az cammog, mint a tehén
ami igazán fontos, oly gyors hirtelen történik,
utána a csend normális, egészen kibírhatatlan,
mint a tisztaság amely legegyszerűbben a kétségbeeséstől születik
Varsóban született egy vasutas családjába 1915-ben, három leánytestvére volt. Születése után nem sokkal az orosz vasúti hatóságok áttelepíttették a családját – sok ezer más lengyel családhoz hasonlóan – Oroszország belsejébe, innen csak három év múlva, 1918-ban térhettek haza. Az elemi iskola elvégzése után matematika szakos gimnáziumba járt, természettudományi tanulmányokat is folytatott. Bölcsészetet előbb Varsóban, majd a Jagelló Egyetemen hallgatott. 1935-ben mutatkozott be a Skamander elnevezésű költői kör poétikájához közel álló versekkel. A második világháborúban a Honi Hadsereg katonájaként harcolt, részt vett a varsói felkelésben.
Lengyel filológiai és teológiai tanulmányokat folytatott. A papi hivatást felnőtt korában vállalta, 1948-ban szentelték fel. Rövid vidéki lelkipásztorkodás után Varsóba helyezték, ahol évtizedekre a vizitációs nővérek templomának plébánosa lett. Gyakorló egyházi személyként a hivatását komoly szolgálatnak tekintette, ezért verseket főleg a szabadsága idején írt.
Publikálni a harmincas évek közepén kezdett, első vékonyka kötete, az Andersen visszatérése (Powrót Andersena[2]) 1936-ban jelent meg, mindössze 40 példányban.
A diktatúra idején hosszú hallgatásra kényszerült, és csak 1970-ben jelentkezett újra. A nyolcvanas évektől sorra adták ki a köteteit, nyugdíjasként szorgalmas munkával bőségesen gyarapította a lengyel irodalmat.
Niecodziennik – Nem mindennapi napló, visszaemlékezések (1991)
Nie martw się – Ne aggódj (1992)
Tyle jeszcze nadziei – Annyi még a remény (1993)
Krzyżyk na drogę – Jó megszabadulás (1993)
Elementarz księdza Twardowskiego dla najmłodszego, średniaka i starszego (2000)
Pogodne spojrzenie – Derűs pillantás (2003)
Mimo Wszystko – Mindezek ellenére (2003)
Na chwilę – Ebben a pillanatban
Święty gapa
O maluchach
Do moich uczniów – A tanítványaim
Obiecanki Cacanki – Jó dolgokat ígér
Podziękowanie – Köszönöm
Matka dla wszystkich – Minden édesanya
Magyarul
Egy remete skrupulusai. Válogatott versek; nyersford. Tereza Worowska, műford. Sajgó Szabolcs; Manréza, Dobogókő, 2001 ISBN 963-006-068-X
Az égbolt hajfonatai, Alcím: Warkocze niebios – XX. századi lengyel költők/Poeci polscy XX wieku (Magyarországi Bem József Kulturális Egyesület, 2003) ISBN 963-214-632-8
↑Ebben a könyvben hat meditációt találunk Krisztus kálváriájáról, melyek közül három szavak, három pedig képek segítségével gondolkoztatja el az olvasót.
Források
Világirodalmi lexikon XV. (Taa–Tz). Főszerk. Szerdahelyi István. Budapest: Akadémiai. 1993. 1019–1020. o. ISBN 963-05-6604-4
Voices Education Project: Jan Twardowski biográfia (angol nyelven). [2013. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 8.)
További információk
Monostori: Jan Twardowski: Siessünk (magyar nyelven). [2014. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 8.)