Joseph Bertrand

Joseph Bertrand
Született	1822. március 11.[1][2][3][4][5] Párizs korábbi 12. kerülete[6][7][8]
Elhunyt	1900. április 3. (78 évesen)[2][7] Párizs 6. kerülete[9][10][7]
Állampolgársága	francia
Gyermekei	Marcel Alexandre Bertrand
Szülei	Alexandre Bertrand
Foglalkozása	matematikus közgazdász professzor
Tisztsége	elnök (1874. január 1. – 1874. november 23., Francia Természettudományi Akadémia) seat 40 of the Académie française (1884. december 4. – 1900. április 3.)
Iskolái	École polytechnique Lycée Saint-Louis École nationale supérieure des mines de Paris
Kitüntetései	a francia Becsületrend főtisztje Foreign Member of the Royal Society (1875. április 8.)[11]
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Bertrand témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Joseph Louis François Bertrand (Párizs, 1822. március 11. – Párizs, 1900. április 5.) francia matematikus.

Kilencéves korától anyanyelvén kívül latinul beszélt és tizenegy éves korában, mint a Lycée St. Louis növendéke, letette az École polytechnique-en a felvételi vizsgálatot, melynek alapján később 17 éves korában mint elsőt vették fel. Innen az École des mines-re ment és mérnöknek tanult, de 1846-ban elhagyta a pályát, hogy magát a matematikának szentelje. 1862-től az École Polytechnique és a Collège de France tanára volt. 1856-tól a Francia Természettudományi Akadémia tagja, 1874-től pedig annak állandó titkára és 1884 óta egyszersmind a Francia Akadémia tagja is volt.

1856-tól a matematika számos területén alkotott, így a számelmélet, differenciálgeometria, valószínűségszámítás, a termodinamika, valamint a közgazdaságtan matematikai elmélete területén. Prímszámokra vonatkozó sejtését, mely szerint minden 2-nél nagyobb egész szám és annak kétszerese között van legalább egy prímszám, később Csebisev bizonyította be. Több valószínűségszámítási paradoxon megfogalmazása is fűződik a nevéhez, valamint a közgazdaságtanban az oligopólium jellegű piaci magatartásra vonatkozó játékelméleti Bertrand-paradoxon.

• Arago et sa vie scientifique (Párizs, 1865)
• Les fondateurs de l'astronomie moderne (1865)
• Rapport sur les progrès les plus récents de l'analyse mathématique (1867)
• L'académie des sciences et les académiciens de 1666-1793 (1868)

Számos tankönyvet írt.

• 1856-tól a Francia Természettudományi Akadémia tagja, és 26 éven keresztül titkára volt,
• 1884-től a Francia Akadémia tagja,
• 1858-tól a Svéd Királyi Tudományos Akadémia külföldi tagja,

• Joseph Bertrand. kfki.hu. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
• A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X