Kálmán győri püspök

	Kálmán győri püspök
	Kálmán győri püspök 1351 évi pecsétlenyomatának rajza
	Életrajzi adatok
Születési név	Coloman
Cím	herceg
Született	1317/1318; nem ismert
Nemzetiség	magyar
Elhunyt	1375
Szülei	I. Károly magyar király
	Munkássága
Vallás	keresztény
Felekezet	katolikus
Tisztség	prépost; megyéspüspök;
Hivatal	győri püspök
Hivatali idő	1337. május 6.– 1375
Elődje	Kőszegi Miklós
Utódja	De Surdis János

Kálmán (1317/1318 – 1375), I. Károly magyar király fia, váradi kanonok, fehérvári kanonok, esztergomi prépost, 1337. május 6-tól haláláig győri megyés püspök. A korabeli iratokban és pecsétjein Colomanként szerepel.

Származása, rokonai

Édesapja I. Károly (Róbert) (1288–1342) magyar király, édesanyját a Dubnici és a Pozsonyi krónika is a nagy dunai szigetről való concubinaként^{[m 1]} jelöli meg. Féltestvérei, öccsei Nagy Lajos (1326–1382) magyar király, András (1327–1345) címzetes nápolyi király, István (1332–1354) szlavón-dalmát herceg. Másik két öccse Károly és László még kiskorukban meghaltak.

Egy lánytestvére valószínűleg még létezhetett. Pór Antal a pozsonyi városháza kapuboltozatának öt zárókövén található alakok és az ezeket elválasztó – címerekre jellemző – állatfigurák (püspöksüveges ifjú , strucc – Anjou strucc, egy idősebb nő – anya, egy fiatalabb nő – lány, sisakról felemelkedő oroszlán) elemzése alapján arra a megállapításra jutott, hogy a kapubejáró zárókövei Kálmán herceget, édesanyját és lánytestvérét ábrázolják.^[1]^{[m 2]}^[2]

püspöksüveges ifjú
idősebb nő
fiatalabb nő

Szilágyi Sándor Károly Róbert egyik feltételezett lányának Katalinnak nem királyi házassága és a magyar krónikákból történt mellőzöttsége miatt, Katalint is házasságon kívüli gyermeknek tartja. A másodszülött schweidnitzi herceghez férjhez adott Katalin lánya, a magyar királyi udvarban nevelt Anna később IV. Károly német-római császár felesége lett.^[3]

Életre, pályafutása

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Püspöksége idején történt alapítások

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Megjegyzések

↑ A korabeli iratokban kötetlen nőt (ágyast) jelent.
↑ Az oroszlános zárókő alapján Pór Antal a herceg édesanyját Szécsényi Tamás testvérének véli, három évvel később Nagy Lajos életrajzában már – az ugyancsak oroszlános címert használó – Csák nembeli Gurke leányát Erzsébetet jelöli meg. Pór szerint a rozgonyi csatában elesett Gurke zászlótartó Erzsébet nevű leánya a királyné udvarába került, később pedig Jakab pozsonyi ispán és bíró vette feleségül. A Magyar katolikus lexikon a herceg édesanyjaként szintén a Csák nembeli Györke leányát adja meg.

Jegyzetek

↑ Pór, Antal (1889). „Kálmán, győri püspök (1317-1375)”. Századok, V. Füzet, 369-384. o.
↑ Pór Antal. Nagy Lajos 1326 - 1382; Magyar történeti életrajzok. A Magyar Történelmi Társulat kiadása - Budapest (1892)
↑ Szilágyi Sándor, Pór Antal, Schönherr Gyula. A magyar nemzet története; Harmadik kötet; Az Anjouk kora; Második könyv; Hatodik fejezet – Károly családi viszonyai. Az utolsó évek.. Atheneum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat - Budapest (1895)

További információk

– Kálmán megyés püspök

Előde:
Kőszegi Miklós

Győri püspök
1337–1375

Utóda:
De Surdis János

Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] A korabeli iratokban kötetlen nőt (ágyast) jelent.

[3] Az oroszlános zárókő alapján Pór Antal a herceg édesanyját Szécsényi Tamás testvérének véli, három évvel később Nagy Lajos életrajzában már – az ugyancsak oroszlános címert használó – Csák nembeli Gurke leányát Erzsébetet jelöli meg. Pór szerint a rozgonyi csatában elesett Gurke zászlótartó Erzsébet nevű leánya a királyné udvarába került, később pedig Jakab pozsonyi ispán és bíró vette feleségül. A Magyar katolikus lexikon a herceg édesanyjaként szintén a Csák nembeli Györke leányát adja meg.

[Coloman_1.-2] Pór, Antal (1889). „Kálmán, győri püspök (1317-1375)”. Századok, V. Füzet, 369-384. o.

[4] Pór Antal. Nagy Lajos 1326 - 1382; Magyar történeti életrajzok. A Magyar Történelmi Társulat kiadása - Budapest (1892)

[5] Szilágyi Sándor, Pór Antal, Schönherr Gyula. A magyar nemzet története; Harmadik kötet; Az Anjouk kora; Második könyv; Hatodik fejezet – Károly családi viszonyai. Az utolsó évek.. Atheneum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat - Budapest (1895)

[m 1]

[1]

[m 2]

[2]

[3]