Kárpáthalas

	Kárpáthalas (Vištuk)
	; Kárpáthalas zászlaja
	; Kárpáthalas zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Pozsonyi
Járás	Bazini
Rang	község
Első írásos említés	1244
Polgármester	Ľubomír Jelínek
Irányítószám	900 85
Körzethívószám	033
Forgalmi rendszám	PK
	Népesség
Teljes népesség	1392 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	67 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	172 m
Terület	20,04 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 20′ 04″, k. h. 17° 23′ 49″48.334444°N 17.396944°EKoordináták: é. sz. 48° 20′ 04″, k. h. 17° 23′ 49″48.334444°N 17.396944°E
	Kárpáthalas weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kárpáthalas témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kárpáthalas (1899-ig Vistuk, szlovákul Vištuk, németül Wischtuck) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Bazini járásban.

Fekvése

Nagyszombattól 20 km-re délnyugatra, Modortól 8 km-re keletre fekszik. Területe 2004 hektár, melyből 1801 hektár szántóföld, 132 hektár szőlőhegy és 17 hektár erdő.

Története

A legújabb régészeti kutatások tanúsága szerint a Vistuki patak mentén már az i. e. 7. évezredben éltek emberek. Számos cserépmaradvány, vonaldíszes kerámia került elő ebből a korból.

A falu első írásos említése 1244-ből származik, amikor Vyscha alakban említik. A későbbiek során 1287-ben villa Vista, 1342-ben Nogwysta alakban szerepel. A 16. század végén a vöröskői uradalom legmódosabb falvai közé számított. Ebben az időben, 1573-ban épült temploma is. Fejlődésére hátrányosan hatott a 18. század elején kitört kuruc szabadságharc. Az 1705-ös budaméri csatában a császári katonák felégették a községet. A 19–20. század folyamán Kárpáthalas tipikus egyutcás dombsági településsé épült ki. Főutcája a községen átfolyó patak mentén alakult ki.

Vályi András szerint "VISTUK. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Modorhoz 3/4 órányira; határja jó, vagyonnyai külömbfélék."^[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a faluról: "Visztuk, Poson vm. tót f. Modorhoz keletre 1 mfld. 706 kath., 20 zsidó lak., kath. paroch. templommal, középtermékenységű szántóföldekkel, nagy marhatartással, csekély bortermesztéssel. F. u. gr. Pálffy Ferencz." [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1471, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2011-ben 1342 lakosából 1280 szlovák volt.

Neves személyek

Itt született 1765-ben Bencsics András György ferences rendi szerzetes.
Itt született 1776. december 7-én Lacsny Miklós, az első két magyarországi cukorgyár alapítója.

Nevezetességei

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1573-ban épült.
Szent Anna tiszteletére szentelt kápolnája 1898-ban épült, a 16. századi Szent Egyed kápolna helyén.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[1]

[2]