Kék szamárkenyér
A kék szamárkenyér (Echinops ritro subsp. ruthenicus) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó Echinops ritro egyik alfaja. Hazánkban jóval gyakoribb a nála termetesebb fehér szamárkenyér (Echinops sphaerocephalus), amely fehér vagy szürkéskék virágzatú. ElőfordulásaElőfordul Dél- és Kelet-Közép-Európa száraz és homoki gyepein, valamint Ázsia középső részén. Magyarországon a Dunántúlon (Balaton-vidéke, Nagykanizsa, Alibánfa), a Duna–Tisza közén, a Gödöllői-dombvidéken, Dorognál, a Budai-hegységben, a Gerecsében, a Bakonyban Fenyőfőnél, és a Tiszántúlon (Öcsöd, Szamosangyalos) ismertek populációi. LeírásaFeltűnő, ágas szárú 50–70 cm magas évelő. Levelei 2-3-szorosan szárnyasan szeldeltek, a cimpákon erős tüskékkel, felül kopaszak, alul sűrűn, fehéren molyhosak. Virágzata 3–4 cm átmérőjű, gömb alakú, acélkék fejecske, amelyben csak csöves, 5 szálas cimpára hasadó virágok találhatók, közülük mindegyik saját fészekörvvel rendelkezik. Fészekpikkelyei kopaszok. Életmódja, termőhelyeMészkedvelő, meszes homokpuszták, homoki rétek, pusztafüves lejtők, nyáras-borókások, mészkő és dolomitkopárok, nyílt homoki gyepek védett növénye. Romániában a Fekete-tenger partján szakadó löszfalakon is előfordul. Június-október között virágzik. Dísznövényként is ültetik. Képek
A költészetben
JegyzetekForrások
|