Kóbor
Kóbor (románul: Cobor, Cobura, Covor, németül: Kiwern, Kivern, Buchhorn, szász nyelven: Kivern) falu Romániában, Brassó megyében. FekvéseAz Oltmelléki hegysorhoz tartozó Hortobágy-hegység területén, a Tyúkosi-patak mellett fekszik, ez keletre, majd délkeletre tart, és Felsőtyukos alatt az Olt jobb oldalába ömlik. Északról Zsiberk (6,5 km), délkeletről Szásztyukos (4 km), délnyugatról Felmér (4 km), nyugatról Dombos (6,5 km), északnyugatról Lemnek (5,5 km) határolja. TörténeteEz a kis falu Brassó megye legrégebbi települése. 1206-ban már megemlítették az oklevelek villa Cowrnh néven. (Dombos határleírásában, Sárossal és Felmérrel együtt). Az idők folyamán többször is nevet változtatott: 1206– villa Cowrnh, 1488 – Kofferin, 1733 – Kobor, 1850 – Kovor, 1854 – Kobor, Kivern, Cobor. 1211 körül (a teuton lovagok érkezésekor) a falu lakói szászok voltak valószínűleg. Szász Kőhalomszékhez tartozott. A lutheránus Kőhalomszék egyetlen református faluja volt. Népességéről az első adat 1488-ból származik, ekkor 7 család élt itt. 1529-1530 között a török betöréskor a falu teljesen elpusztult. A szász Kiewrer (kóbori) családnév fennmaradása tanúsítja, hogy valószínűleg 1-2 kóbori család mégis túlélhette a vészt, valamelyik szomszéd faluban menedékre találva. Az ismétlődő pusztítások során megsemmisültek az emlékek és minden okirat. A 16. században a közszékelyek közül többen Kóborra menekültek. Ezt János Zsigmond 1570. kelt okleveléből tudjuk. Hogy Székelyderzsről, Petki Mihály uradalmáról két jobbágy Szabó László és Szabó István Kóborra szöktek. 1640-es összeírásokból ismerjük az akkor élt kóbori családok neveit: Egyed, Nagy, Pap, Máthé, Tyukosi, Kovács, Josa, Marosi, Pal, Csomor, Szabó (1571). Czika család neve: 1557-ben Andreas Zyke, ő volt a kóbori falnagy (bíró). 1658-ban a vártemplom ellenállt a tatároknak. NevezetességA vár, a négyszög alakú templomerőd 50 méter hosszú, 32 méter széles, sarkain bástyák álltak hajdan. Az 1802-es földrengés alkalmával leégett a templom, a bástyák és majdnem az egész falu is. Az erősen megrongált bástyatornyokat elbontották. A lakosság összetételének változása az idők folyamán1786: Fogaras megye, ház 200, lakos 905 1850: Nagyszebeni katonai kerület, kőhalmi körzet, zsiberki alkörzet, ház 254, lakos 1047
1873: Kőhalom szék, ház 261, terület 3942 kh., lakos 1059 1881: Nagy-Küküllő megye, zsiberki járás, ház 245, lakos 913
1910: Nagy-Küküllő vármegye, kőhalmi j., ház 245, terület 3971 kh., lakos 888
1920: județul Târnava mare, plasa Cohalm, ház 285, terület 3971 kh.
1930: județul Făgăraș, plasa Făgăraș, lakos 854
Nemzetiségi arányok %-ban
Források
Jegyzetek
|