Közönséges tarkalepke
A közönséges tarkalepke (Melitaea athalia) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó faj. ElőfordulásaMegtalálható egész Európában (kivéve Egyesült Királyság nagy részét, valamint Skandináviát és Dél-Spanyolországot), továbbá Ázsia mérsékelt övi területein. Egyik alfaja Észak-Afrikában él. Magyarországon ez a leggyakoribb tarkalepkefaj. MegjelenéseA hím szárnyfesztávolsága mintegy 41, a nőstényé 47 milliméter. A lepkének két pár szárnya van. A hernyó szájszerve rágó, az imágóé pödörnyelv (feltekeredő szívó-nyalócső). A szárnyfelszínen sűrű barna vonalak futnak, a fonák javarészt narancsszínű, a hátsó szárnyon fehér vagy krémszínű szalagokkal. Szárnyán a rajzolat rendkívül változékony, ami megnehezíti azonosítását. A hernyó sötétbarna. ÉletmódjaErdei tisztásokon, réteken, utak mentén repül lassú szárnycsapásokkal, a fűszálak végén gyakran megpihenve. Közép-Európában élőhelye egyre jobban szűkül; jövője a réti élőhelyek fennmaradásától függ. Más területeken kevésbé veszélyeztetett. Oligofág hernyója az útifűfélék (Plantaginaceae) leveleit rágja, kiváltképp a lándzsás útifűét (Plantago lanceolata). A lepke nektárt szív. Hernyó állapotban telel át, társas szövedékben. Évente egy nemzedéke repül. SzaporodásaA nőstény legfeljebb 200-as csomókban rakja petéit a lándzsás útifű leveleire. A petéből 3 hét múlva kel ki. Hernyó időszaka a leghosszabb. Megmássza a takarmánynövényeket, és egészen télig megállás nélkül rág, majd áttelel és tavasszal ismét rágni kezd. 10 hónapos korában bebábozódik. A báb a lándzsás útifű levelein lóg. A rovart vastag külső burok védi. A kifejlett állat csak néhány hétig él; a nőstény röviddel a peték lerakása után elpusztul. Képek
Alfaj
Források
További információk
|