Kőrössy Albert Kálmán

Kőrössy Albert Kálmán
Született	Neumann Albert 1869. június 18. Szeged
Elhunyt	1955. április 21. (85 évesen) Budapest[1]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	építész
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőrössy Albert Kálmán témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Királyhalmi^[2] Kőrössy Albert Kálmán,^[3] születési és 1891-ig használt nevén Neumann Albert^[4] (Szeged, 1869. június 18.^[5] – Budapest, Erzsébetváros, 1955. április 21.)^[6][7] magyar építész, a magyaros szecesszió képviselője.

Apja Neumann Miksa (1837–1912),^[8] a Budapesti Áru- és Értéktőzsde alelnöke és évtizedeken keresztül a pesti Chevra Kadisa tagja, anyja Heiduschka Júlia volt. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen, majd a párizsi École des Beaux Arts-on folytatta. Végül Münchenbe utazott, ahol a neves német építész, Friedrich von Thiersch tanítványaként kapta meg építészoklevelét. A külföldön töltött évek alatt a francia Art Nouveau és a német Jugendstil is nagy hatással volt rá. Hazatérése után több épületterve valósult meg a fővárosban. 1895 és 1899 között közös irodát vezetett Sebestyén Artúrral. Stílusa a késői klasszicizmustól – főként Lechner Ödön hatása alatt – a magyaros szecesszióig fejlődött. 1914 után nem tervezett többé, törvényhatósági tisztviselőként dolgozott a fővárosnál. Halálát szívelégtelenség, tüdőtágulás okozta.^[7]

Házastársa Román Dóra Paula volt, Rosenberg Károly és Märle Ilka lánya, akivel 1902. április 10-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot. 1930-ban elváltak.^[9]

Gyermekei:

• Kőrössy Lili Julianna (1902–1993)^[10], férjezett Lengyel Józsefné
• Kőrössy Mária Fedóra (1904–?), férje Wachsberg Emil

• 1898: lakóház, 1071 Budapest, Kertész utca 33.^[11]
• 1898–1899: Osztálysorsjáték Palota, 1056 Budapest, Eskü (ma: Március 15.) tér 6.^[12] – Sebestyén Artúrral közösen
• 1899–1900: Kőrössy-villa, 1071 Budapest, Városligeti fasor 47.^[13][14] – Sebestyén Artúrral közösen
• 1901: Walko-ház, 1054 Budapest, Aulich utca 3.^[15][16]
• 1904: Sonnenberg-ház, 1063 Budapest, Munkácsy Mihály u. 23.^[17][18]
• 1904: lakóház, 1078 Budapest, István utca 49.^[19]
• 1904–1905: Gonda-ház, 1096 Budapest, Práter utca 9.^[13][20]
• 1905: Sonnenberg-ikerbérház, 1122 Budapest, Alkotás utca 5-7.^[21][22]
• 1906: lakóház, 1122 Budapest, Schwartzer Ferenc utca 4.^[23]
• 1906: lakóház, 1062 Budapest, Szondi utca 75.^[24]
• 1906–1907: lakóház, 1077 Budapest, Baross tér 15.^[25]
• 1906–1909: Budapesti VI. kerületi Főgimnázium (ma: Kölcsey Ferenc Gimnázium), 1063 Budapest, Munkácsy Mihály utca 26.^[13][26]
• 1907: Betz Mihály villája, 1026 Budapest, Házmán utca 6.^[27]
• 1907: Bíró-ház, 1023 Budapest, Török utca 8. (átalakítva, leegyszerűsítve)^[28][29]
• 1908: Erdei-villa, 1026 Budapest, Pasaréti út 68.^[30]
• 1909: lakóház, 1063 Budapest, Németh László utca 4.^[31]
• 1909–1911: Budapesti X. kerületi tisztviselőtelepi Magyar Királyi Állami Széchenyi István Gimnázium, ismertebb nevén Tündérpalota (ma: az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára található az épületben), 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 40.^[13][32][33]
• 1910: lakóház, 1062 Budapest, Aradi utca 17.^[34]
• 1911 (az épületen 1912–1913 szerepel):^[35] Balla bérház (benne a Magyar Korona kávéház), 1052 Budapest, Váci utca 14.^[35] – Kiss Gézával közösen
• 1911: Szvetenai-utcai iskola (ma: egyik felében: Szent György Média és Informatikai Szakgimnázium, másik felében: Ferencvárosi önkormányzati hivatal), 1096 Budapest, Lenhossék u. 24-28.^[36][37][38]
• 1912: lakóház, 1052 Budapest, Kristóf tér 6.^[39]
• 1912: Magyar Agrár- és Járadékbank Részvénytársaság palotája, 1051 Budapest, Nádor u. 16.^[40] – Kiss Gézával közösen
• 1912–1913: Dayka-villa, 1068 Budapest, Benczúr utca 26.^[41]
• ?: Inárcspusztai kastély^[13] – Sebestyén Artúrral közösen, elpusztult

1906-ban ő készítette el a Philantia virágüzlet külső-belső kialakítását (1052 Budapest, Váci utca 9.) – magát az épületet nem ő tervezte.^[42]

Egyesek neki tulajdonítják a marosvárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum épületét is,^[43] azonban más források szerint végül anyagi okokból nem az ő tervét fogadták el.^[44]

• Madarassy Beck-család síremléke (I.), Salgótarjáni utcai zsidó temető, 1087 Budapest, Salgótarjáni utca 6.^[45][46]
• Madarassy Beck-család síremléke (II.), Salgótarjáni utcai zsidó temető, 1087 Budapest, Salgótarjáni utca 6.^[47]

A két Madarassy Beck síremlék nem azonos.

• 
  A Kölcsey-(fő)gimnázium a 20. század elején
• 
  A Kölcsey-(fő)gimnázium napjainkban
• 
  A Kölcsey-(fő)gimnázium kapuja
• 
  Kőrössy-villa
• 
  A Tündérpalota a felújítás előtt
• 
  A Tündérpalota a felújítást követően
• 
  A Tündérpalota főbejárata
• 
  Tündérpalota, épületrészlet
• 
  Tündérpalota, épületrészlet
• 
  Tündérpalota, épületrészlet
• 
  Tündérpalota, épületrészlet
• 
  Dayka-villa
• 
  Gonda-ház, épületsarok
• 
  Gonda-ház, főhomlokzat
• 
  Sonnenberg-ház

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• Kőrössy Albert Kálmán Archiválva 2020. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben (lathatatlan.ovas.hu)
• Művészeti lexikon 2. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966, 708. old.
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 505. old. Online elérés
• Jancsó Ágnes: Aki nem csak megálmodta a Tündérpalotát (2019. június 17.) lechnerkozpont.hu
• Tudós-Takács Ernő: Díszítőérzékkel átszőtt tudás – Kiállítás Kőrössy Albert Kálmán művészetéről (2019. augusztus 20.) pestbuda.hu

• Rózsa György: "Itt – az élet örömet, fájdalmat, tövist és rózsákat". Kőrössy Albert Kálmán és a Munkácsy utcai gimnázium; Pauker Holding Kft., Budapest, 2014
• Baldavári Eszter: Kőrössy Albert Kálmán; Holnap, Budapest, 2021 (Az építészet mesterei)
• (szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek Ybl és Lechner korában, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2015, ISBN 978-615-5445-12-5

• Bálint Zoltán (építész)