KalapácsvetésA kalapácsvetés az atlétika egyik versenyszáma, mely a gerelyhajítással, súlylökéssel és diszkoszvetéssel együtt a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) (és a tagszervezetek) legrangosabb viadalain, azaz a szabadtéri világversenyeken a dobószámokat alkotja. TörténeteA mai modern kalapácsvetés a görögök testkultúrájában ugyan nem, de más ókori népeknél (pl. a skótok és írek) jelen volt a mágikus vetélkedés vagy harci kiképzés egyik formájaként. Az 1800-as években Angliában már elfogadott versenyszám, ekkor még egy vonal mögül, helyből dobták el a versenyzők a szert. Az első angol bajnokságot (1866) R. James nyerte 24,50 m-es eredménnyel. A kalapácsvetés 1900-ban lett olimpiai versenyszám. Az első bajnok John Jesus Flanagan volt, akinek még két alkalommal (1904, 1908) sikerült ezt a címet megszereznie. A Patrick Ryan által 1913-ban felállított 57,77 m-es első hivatalos világcsúcsot 25 éven át senkinek nem sikerült megdönteni. A női kalapácsvetést csak 1997-től vette fel az IAAF a világbajnokság versenyszámai közé. A magyar bajnokságon először 1937-ben szerepelt versenyszámként a kalapácsvetés, ezen Kemény Gábor diadalmaskodott.[1] SzabályaiA kalapácsvető a perdület állandóságát használja ki, így a lehető legmesszebbre dobva a kalapácsot. Eldobás után a dobókörből hátul kell kilépni. Ha a dobás után vagy közben máshol lép ki a versenyző, a dobás érvénytelennek fog számítani Szerek, eszközök
StatisztikaMagyar csúcsok[1]Felnőtt
Utánpótlás
Serdülő
Ifjúsági
Minden idők legjobb női kalapácsvetői[2]
Minden idők legjobb férfi kalapácsvetői[2]
Híres kalapácsvetőkMagyarok
KülföldiekLásd mégJegyzetek
Külső hivatkozásokNézd meg a kalapácsvetés címszót a Wikiszótárban!
A Wikimédia Commons tartalmaz kalapácsvetés témájú médiaállományokat.
|