Kamza község

A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Kamëz, illetve Kamza. A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.

Kamza község
Közigazgatás
Ország	Albánia
Megye	Tirana
Székhely	Kamza
Népesség
Teljes népesség	104 190 fő (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	46 m
Időzóna	UTC+01:00
Elhelyezkedése
é. sz. 41° 22′ 60″, k. h. 19° 45′ 00″41.38333, 19.7541.383330°N 19.750000°EKoordináták: é. sz. 41° 22′ 60″, k. h. 19° 45′ 00″41.38333, 19.7541.383330°N 19.750000°E
Kamza község weboldala
Sablon Wikidata Segítség

Kamza község (albán Bashkia Kamëz) második szintű közigazgatási egység Albánia középső részén, Tirana közvetlen északi-északnyugati szomszédságában, a főváros elővárosi övezetének része. A Tirana megyéhez(wd) tartozó, 2015-ben létrehozott község székhelye Kamza városa, alközségei Kamza és Paskuqan.^[2] A 2011-es népszámlálás alapján a Tiranával mára összeépült község népessége 104 190 fő.^[3] Az egykori mezőgazdasági vidék napjainkra az albán főváros, Tirana északi elővárosi övezete lett.

Kamza község a Lezha–Tiranai-síkság kistája, a Tiranai-sík(wd) északi részén, a Tërkuza(wd) és a Tirana(wd) folyók közén fekszik. Nyugati síksági részét keleten alacsony dombság váltja fel, amelynek legmagasabb pontja a Babrujai-hegy (Maja e Babrusë, 306 m). Paskuqan mellett terül el az 1,1 km²-es felületű, mesterségesen létrehozott Paskuqani-tó (Liqeni i Paskuqanit).^[4] A község nyugati, kamzai részén áthalad a Tiranát Shkodrán keresztül Han i Hotittal(wd) összekötő SH1-es jelű főút.^[5]

Az i. e. 2. századi római hódítást követően szórványosan benépesült a vidék, ennek tanúi a Laknasból ismert i. e. 2. századi római villa, a tiranai Nemzeti Történeti Múzeumban(wd) is kiállított i. e. 3–2. századi sztélé, és egy i. sz. 1–2. századi valiasi sírkő.^[6]

A vízjárta, ritkán lakott síksági-dombsági terület legfontosabb települése Kamza volt, amelyet 1431-ben említették először a források, és a 18. századig többször elpusztult. 1830 körül a Toptani család(wd) birtoka lett a terület, akik megkezdték a vidék betelepítését, 1882-ben pedig helyőrséget is létesítettek Kamzában.^[7] Először 1922-ben, majd 1927-ben leányiskola nyílt Kamzában, amely 1951-ben a Mezőgazdasági Főiskola (ma Tiranai Mezőgazdasági Egyetem(wd)) központja lett.^[8] Az itt kialakított szocialista állami gazdaságban termelték meg a fővárosi lakosság számára szükséges mezőgazdasági terményeket, az 1970-es években pedig lignitbányát nyitottak Valiasnál.^[9]

Az 1991-es rendszerváltás idején a terület falvai Tirana agglomerációs települései közé tartoztak. Ezt követően azonban megindult a vidéki lakosság nagy arányú migrációja a főváros felé, és 2011-re a Tiranával összeépült község lakossága meghaladta a 100 ezer főt.^[10]

• ↑ Bakiu 2014: Gazmend A. Bakiu: Tirana e vjetër: Një histori e ilustruar. Bot. i dytë, i plotësuar. Tiranë: Mediaprint. 2014. ISBN 9789928081018  
• ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
• ↑ Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
• ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
• ↑ Kamza 2011: Historiku i qytetit (’A város története’). Bashkia Kamëz (2019. május 26.)
• ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
• ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2019. május 26.  
• ↑ Pécsi 1975: Pécsi Kálmán et al: Az európai szocialista országok gazdasága. Budapest: Kossuth. 1975. = Korszerű Társadalmi Ismeretek Könyvtára, ISBN 963090408x  
• ↑ Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631