Karásznó

	Karásznó (Krásno nad Kysucou)
	Karásznó templom
; Karásznó címere	; Karásznó zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Csacai
Rang	város
Első írásos említés	1325
Polgármester	Jozef Grapa
Irányítószám	023 02
Körzethívószám	041
Forgalmi rendszám	CA
Testvérvárosok	Lista Frenštát pod Radhoštěm
	Népesség
Teljes népesség	6544 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	249 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	392 m
Terület	27,77 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 23′ 52″, k. h. 18° 50′ 11″49.397778°N 18.836389°EKoordináták: é. sz. 49° 23′ 52″, k. h. 18° 50′ 11″49.397778°N 18.836389°E
	Karásznó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Karásznó témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Krasno (egyértelműsítő lap).

Nem tévesztendő össze a következővel: Karaszna.

Karásznó (1899-ig Krásznó, vagy Kiszucakrásznó, szlovákul Krásno nad Kysucou) város Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.

Fekvése

Zsolnától 21 km-re északkeletre fekszik.

Története

Első írásos említése 1325-ből származik „Krasna” néven. 1352-ben „Crassna”, 1508-ban „Krasno” néven szerepel írott forrásokban. Zsolna városához tartozott, majd a sztrecsnói váruradalom része volt. A 16. századig területe egészen a sziléziai határig ért, később ezen a területen több település is keletkezett. 1598-ban 253 család és 1420 lakos élt itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRASNA. vagy Kraszno. Tót falu Trentsén Várm. lakosai katolikusok, fekszik N. Szlatinához közel, mellyhez határja is hasonlító.”^[1]

1828-ban 325 háza és 2346 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, drótozással, juhtenyésztéssel, erdei munkákkal és tutajozással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Uj-Krasznó, Trencsén m. tót falu, magas hegyek közt a Kisucza völgyében, a Szileziába vivő országutban. Táplál 2430 kathol., 20 zsidó lak. Kat. paroch. templom. Vendégfogadó. Határa nagy; fenyvese szép; de földei igen soványak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Csécsa.”^[2]

A vasút 1871-ben érte el a települést és ez fellendítette fejlődését. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

1918-után 1948-ig a faluban faüzem működött. A második világháború alatt határában élénk partizántevékenység folyt. 1944. szeptember 9-én a németek 6 partizánt öltek itt meg. Karásznó csak 1945. április 30-án szabadult fel. A háború után téglagyár és több üzem is létesült itt. Lakói közül sokan Csaca és Zsolna üzemeiben dolgoznak.

Népessége

1910-ben 2456, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 6939 lakosából 6827 szlovák volt.

2011-ben 6920 lakosából 6809 szlovák volt.

Nevezetességei

Szent András tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1861-ben épült neoromán stílusban. 1912-ben megújították.

Neves személyek

Itt született 1918. január 28-án Anton Točík szlovák régész, a nyitrai Régészeti Intézet első igazgatója.
Itt született 1976-ban Zdeno Štrba szlovák válogatott labdarúgó.

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. március 7.)
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. március 7.)

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. március 7.)

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. március 7.)

[1]

[2]