Középiskolai tanulmányait Budapesten, a Patrona Hungariae Gimnáziumban végezte. 1986-ban a Bessenyei György Tanárképző Főiskola magyar–ének-zene szakán tanári oklevelet, zongora tanszakon pedig zeneoktatói képesítést szerzett. 1995-ben hittanári diplomát kapott a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán. 2001-ben a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatási szakán, 2006-ban pedig a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán, a magyar levelező tagozaton végzett. 2006-tól 2009-ig a Debreceni Egyetem Irodalomtudományok Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. 2007 januárjáig, még Nagy Gáspár felkérésére és vezetése mellett, a Magyar Katolikus Rádióban a debreceni kulturális hírek tudósítója.
Jelenleg a debreceni Szent József Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium tanára. A Hajdú Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézetben emberismeret és etika tantárgyból megyei szaktanácsadói feladatokat is végzett. 2015 januárjától pedig magyar nyelv és irodalomból lát el szaktanácsadói feladatokat a Katolikus Pedagógiai Intézetben. Kutatási területe az avantgárd és a kortárs vizuális költészet. Doktori (PhD) fokozatot summa cum laude minősítéssel 2011. március 4-én kapott. A disszertációját Papp Tibor vizuális költészetéből írta.
2014-ben az OFI próbaminősítő eljárásán vett részt: mesterpedagógusi fokozatot szerzett, majd 2015 őszén az OH által minősített kutatótanár lett. 2020-ban a kutatótanári fokozatának megújítása, a minősítő eljárás szintén sikeres volt.
Tagja az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának, a Magyar Művészeti Akadémiának, a Magyar Írószövetségnek, a Bohár András Avantgárd Szakosztálynak, a Kazinczy Ferenc és a Bessenyei György Társaságnak.
2021. januárjától a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Kollégiumának miniszter által delegált tagja.
Szépirodalmi folyóiratokban 1987 óta publikál. Verseire Csanád Béla költő és műfordító figyelt fel. Az ő támogatásával jelent meg a Jel Kiadónál az „Első kötet” című sorozat indító könyveként az Engedj Uram házad közelébe című – az alkotói pályáját is megnyitó – verseskötete. Költeményei litván nyelven is olvashatók az Utenos Diena és a Kultūros laikas című lapokban, illetve a Paukščiai vaikšto dangaus takais, Vengrų poetų eiléraščiai (Kintava, 2004) című antológiában.
Szakirodalmi publikációi a kortárs költészetről és prózáról számos folyóiratban megtalálhatók. Vizuális költeményeiből pedig több alkalommal rendeztek kiállítást.
A számítógépes versgenerálás elméleti szakembere, hazai értelmezője. (lásd: Létem egy pillanat csupán: virtuális verssorok megtestesülése. A programozott számítógépes költészet, Magyar Műhely 145., 2007/5.; Jelenlét ’07, sorozatszerk. Hima Gabriella, KRE-BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola, Budapest, 2009; A számítógép és az irodalom, Információs Társadalom 2009/1.; A számítógépes és a gondolati versgenerálás = „Élő nyelv, élő irodalom – hagyomány és kihívás”, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010.; Ki az alkotó: a költő vagy/és a gép? Csakis a költő! Megjegyzések az avantgárd konferenciához, Ambroozia, 2011/1.; „volt, van és lesz értelme”. Papp Tibor művészetéről, Parnasszus, 2014. tél). Francia nyelven egy brazil internetes folyóiratban, a Revista Texto Digitalban látott napvilágot a számítógépes költészetről szóló tanulmánya: L’ Ordinateur et la littérature, Traduction d’atalier par Philippe Dôme et Tibor Papp.
2016-ban Magyar Ezüst Érdemkereszt állami kitüntetést kapott a magyar irodalmi és szellemi életet több műfajban is gazdagító pályája, valamint színvonalas kutató- és oktatómunkája elismeréséül. 2019. március 15-én pedig József Attila-díjban részesült.
Huszonöt év. L. Simon László műveiről (Szépirodalmi Figyelő, 2021)
Díjai
A „Segítő Mária” Alapítvány irodalmi díja a Tiván című ifjúsági, történelmi regényért, 1996
A Magyar Írószövetség és a Honvédelmi Minisztérium Vezérkari Főnöki Díja a Tiszta szándék, Gróf Batthyány Lajos olmützi és pesti naplója, levelei című műért, 2007
Alkotói Ösztöndíj a Debrecen Kultúrájáért Alapítványtól, 2010
Tormay Cécile Kör különdíja, 2010
Pilisi Alkotó Képtár Egyesület díja, 2011
Miniszteri Alkotói Díj, 2013
Alkotói Ösztöndíj a Debrecen Kultúrájáért Alapítványtól, 2014
A Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíja, 2014
Magyar Ezüst Érdemkereszt, 2016
A Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíja, 2018
A Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíja, 2020
A Tokaji Írótábor Hordó-díja, 2021
Róla
Keresztény Élet 1996. március 24. – Kelemen Erzsébet: Engedj Uram házad közelébe, 1999. január 31. – Kelemen Erzsébet: Sarutlanul
Rónay László, Három szeretni való könyv, Új Ember 1997. május 11.
Nagy Géza, Bodrogközi ősök, Kelemen Erzsébet: Tiván, Észak-Magyarország 1997. május 13.
Halász Magdolna, Kelemen Erzsébet: Tiván, Patak és Vidéke 1997. október 17.
Elekfi László, Kelemen Erzsébet: Sarutlanul, Görögkatolikus Szemle 1998. július
Halász Magdolna, Kelemen Erzsébet: Sarutlanul, Patak és Vidéke 1998. július 31.
Kaló Béla, Mosoly Isten arcán, Kelemen Erzsébet: Engedj Uram házad közelébe, Sarutlanul, VÁRhely 1999. október
Kaló Béla, Állapotrajzok és hangulatok, Kelemen Erzsébet: Hexameron, Új Hevesi Napló 2000. július
Fehér József, Kelemen Erzsébet novellái, HÍRlevél, A Kazinczy Ferenc Társaság lapja, 2000. december
Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 13. kötet = Kelemen Erzsébet, költő, író, tanár, 2002, 182.
Kaló Béla, Irodalmi kávézó = Kritikák, kisesszék, tárcák, Mosoly az Isten arcán, Kelemen Erzsébet: Engedj Uram házad közelébe, Sarutlanul; Állapotok és hangulatok, Kelemen Erzsébet: Hexameron, Edelény- Rudabánya, 2002. 24-25., 48-49.
Képversek születése, Örökség, Felsőzsolca, 2002. december
szy; Getszemán, Debrecen 2003. június 25.
Dombi Margit, Képversek és ikonok, Kelemen Erzsébet és Zolcsák Miklós különös művészete, Magyar Nemzet 2003. jún. 26.; másodközlés: HÍRlevél, A Kazinczy Ferenc Társaság lapja 2003. november
Piros Éva, „Egy napban az élet és az ország sorsa fölött”, A nagyhatalmak közötti egyensúlyozás terhének tragédiája, Hajdú-Bihari Napló 2003. augusztus 27.
Farkas Judit, Kelemen Erzsébet: Getszemáni magány, Búvópatak 2003. szeptember
Hanti Krisztina,Teleki Pál drámája, Kelemen Erzsébet: Getszemáni magány, Hitel 2004. április
Farkas Judit, Getszemáni magány, Kelemen Erzsébet drámája Teleki Pálról, Szövetség 2004. április 16.
Laczkó András, Kelemen Erzsébet iskolái (interjú), Magyar Jövő 2005/4.
Csermely Tibor, Kelemen Erzsébet: Getszemáni magány, Pedagógus Műhely 2005. április
Pósa Zoltán, A magányos miniszterelnök halála, Kelemen Erzsébet debreceni költő drámát írt Teleki Pálról · A művet a Vajdaságban viszik színre, Magyar Nemzet 2005. augusztus 30.
Nádasy Alfonz OSB, Előszó, Kelemen Erzsébet: A szent zene és a hitoktatás című könyvéhez = Cum Honore, Cs. Varga István, Segít a Város Alapítvány, Eger, 2006, 207.
Bujdosó Alpár, Hagyományőrzés?, Bécsi Napló 2006. január–február
Vajda Gábor, Egy politikus erkölcsi nagysága, Kelemen Erzsébet: Getszemáni magány, dráma Teleki Pálról két felvonásban, Hét Nap 2006. május 31.
Hadobás Pál, Bódva-völgyi kortárs irodalom, Edelényi Füzetek 38., Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum, Edelény, 2007, 116-117.
Elekfi László, Költészet, helyesírás gyorsírás, Magyar Nyelvőr 131. évf., 2007/2., 143-150.
Fábián György, Debreceni premier a császárvárosban, Hajdú-Bihari Napló 2007. október 11.
Pósa Zoltán, Debreceni költőnő darabja Bécsben, Magyar Nemzet 2007. október 12.
Pósa Zoltán, Irodalom született Batthyányról, Magyar Nemzet 2007. november 22.
Bényei József (szerk.), Debreceni Irodalmi Lexikon = Kelemen Erzsébet, Debrecen, 2008
Bertha Zoltán, Kelemen Erzsébet drámái elé, Agria 2008/1.
Pósa Zoltán, SMS a fosztogatóknak, Kelemen Erzsébet tragikus és felemelő ajándékai, Magyar Nemzet 2008. július 17.
Kiss Hermina, Happy Birthday! – Színház vagy tévé?, Hajdú-Bihari Napló 2008. november 20.
Pósa Zoltán, Evangéliumi képversek, nemzeti sorsdrámák költője, Kelemen Erzsébet írónő a megújult Debrecen emblematikus alakja, Északkelet-Magyarország, a Magyar Nemzet regionális melléklete 2008. december 22.
Nyiri Péter, Szent és profán: ok és okozat, Kelemen Erzsébet: Viaszpecsét; Happy Birthday!, Zempléni Múzsa 2008. december
Laczkó András, A mennyei lány emléke, Kelemen Erzsébet: Jelen vagy, Magyar Jövő 2009/2.
Pósa Zoltán, Halál a születésnapon, Kelemen Erzsébet monodrámája a Magyar Írószövetségben, Magyar Nemzet 2009. március 18.
Alföldy Jenő, „Élő nyelv, élő irodalom – hagyomány és kihívás”, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010, 220-221.
Bertha Zoltán, „Élő nyelv, élő irodalom – hagyomány és kihívás”, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010, 294.
Benke László, A tisztaság dicsérete. Kelemen Erzsébet: Engedj Uram házad közelébe; Sarutlanul; Viaszpecsét, Kortárs, 2010/2.
Vitéz Ferenc, Kelemen Erzsébet: Tiszta szándék. Gróf Batthyány Lajos olmützi és pesti naplója, levelei, Néző · Pont, 2010. augusztus–szeptember, 422.
Kellei György, Egy nagy lélek az erőtlenségben. Kelemen Erzsébet:Tiszta szándék. Gróf Batthyány Lajos olmützi és pesti naplója, levelei, Magyar Jövő, 2011/2
Kiss Hermina, Gróf Batthyány Lajos naplója. Kelemen Erzsébet: Tiszta szándék, Alföld, 2011/5.
Oláh András, A vértanúság lélektana. Kelemen Erzsébet: Tiszta szándék, Magyar Napló, 2011/5.
G. Komoróczy Emőke, „Szórt szavaim összeállnak, íme, szöveggé”. Kelemen Erzsébet: Testet öltött szavak, Alföld 2012. október
Cséby Géza, Kelemen Erzsébet két kötetéről. A szavak, melyek testet öltöttek, A getszemáni magány drámája, Magyar Jövő 2013/4.
Báger Gusztáv, Puskaporos narratíva. Kelemen Erzsébet: Getszemáni magány (Dráma Teleki Pálról két felvonásban), Kortárs, 2014. január
Rónay László, Hónapról hónapra,Kelemen Erzsébet, Getszemáni magány. Dráma Teleki Pálról két felvonásban – Getsemańska samotność. Dramat o Pálu Teleki w dwóch aktach, Vigilia 2014./1., 70-72.
Képes Irodalmi Lexikon = Kelemen Erzsébet, Eger, 36.
G. Komoróczy Emőke, Kelemen Erzsébet szakrális vizuális költészetéről (Violoncello, Napkelte) = Avantgárd kontinuitás a XX. században, Hét Krajcár Kiadó, 2016, 642-660.; lásd még: Agria, 2016. nyár, 150-167.
Buda Attila, Kelemen Erzsébet, A szöveg testén túl. L. Simon László lineáris és vizuális költészete, Kortárs 2018/3., 9-10.
Bakonyi István, Egy tudós költő. Kelemen Erzsébet: Rorate, Magyar Napló, 2018/8., 67.
Pósa Zoltán, Itt ragadt lélek. Kelemen Erzsébet regényéről = Mítoszok és ikonok. Esszék, tanulmányok, kritikák, Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2020, 230-237.
G. Komoróczy Emőke, Kelemen Erzsébet Pillangók című vizuális kötetéről, Partium 2021. tavasz, XXX. évfolyam 1. szám, 128-133.
Bertha Zoltán, Szenvedések és csodák – a szeretet költői prózanyelvén.Kelemen Erzsébet: Alabástromszínű falak, Agria 2021. tél, 266-267.
