„Külvárosi gyerek voltam, a századfordulón munkások, tisztviselők számára épült, kispesti Wekerle-telepen nőttem fel. Emberhez méltó otthonok voltak ezek, lakásonként kertecskékkel, előttük fásított utcákkal. A világon is párját ritkította ez akkoriban. Akik itt éltek környezetüktől is megtanulták mások tiszteletét, s hogy nemcsak kertjük virágaira, bokraira, de a környék fáira is vigyázni kell. Abban a lakónegyedben tanultam meg szeretni egy életre magas házakon is a cseréptetőt."[2]
Életpályája
Tanulmányait 1958-1963 között a BME Építész karán végezte. 1963-64-ben az OMF mérnöke, majd 1964-84 között a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat (BÁCSTERV) tervezője, később főépítésze volt. Nevéhez fűződik a kecskeméti főtéren álló, és a mai Kéttemplom közbe nyúló bazársor elbontása, a Kodály Intézet megvalósulása 1973-ban, a volt ferences kolostorépületben. Munkájának köszönhető, hogy ma a Tudomány és Technika háza megvalósult a volt Zsinagógában, megtartva az épület eredeti arculatát. Ő mentette meg a „Szalagház” mögötti Bánó házat, mely ma a Magyar Naiv Művészetek Múzeumaként működik. Jelentős eredményeként tekinthető a Széchenyi és az aradi vértanúk tiszteletére kialakított park is.
Ezen időben készítette el többek között Dunavecse községközpont (1968), Tiszakécske üdülőterület (1968), Kalocsa Meszesi Dunapart üdülőterület (1969), Lajosmizse községközpont (1972) településrendezési terveit és Kecskemét Homokdombi rész beépítési tervét is. 1980. június 8-án Bács-Kiskun megye 8. sz. választókerületében országgyűlési képviselői mandátumot nyert, 1985-ig parlamenti képviselő volt.[3] 1984-87 között a Városépítési Tervező Intézetben irodavezető. 1987-től 1995-ig a Budapesti Műszaki Egyetemen a Lakóépület Tanszék docense, 1995-től, pedig egyetemi tanára.
1990-ben megalapítja a komplex környezettervezéssel foglalkozó Kerényi Stúdió Kft.-t. A történelem és az alföldi népi építészet megbecsülésén alapuló település- és épületmegújítási munkákat, és a hely szellemét tükröző új épület- és építészeti környezetterveket készít. 2000-ben tervezi a Budai Várnegyed keleti lejtőjén az Ybl Miklós által tervezett, a második világháborúban elpusztult villa – sok szakmai vitát kiváltott – „újraépítését” és hasznosítását, 2010-re.
1981-től színpadi játéktereket és díszleteket is készít Miskolcon, Pécsett, valamint Budapest több színházában. E tevékenysége is sikeres, 1985-ben elnyeri a Kritikusok díját a legjobb színpadtervéért.
1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1999-től a BME Építészmérnöki Kar Mestertestület elnöke és 2000-től Építőművészeti doktori iskola vezetője. [1]
„Kerényi József is nagy utat tett meg az organikus építészetben történt munkálkodásától a mai napig. Többször is hangsúlyozta, hogy az ő e körben való jelenléte annyiban különbözik Csete György és Makovecz Imre építészek irányvonalától, hogy neki első és legfontosabb szempont a tájba, az épített környezetbe való illesztés, illeszkedés tudatos felvállalása. S valóban, látható, hogy kiváló építészeti megformálásain túl számára, a terület, a település, az egész környezet jelent olyan organikus egységet, amely megszabja az egyes épületek formavilágát, léptékviszonyait, stb. Példa erre Kecskemét városfejlesztési koncepciója, melynek kialakiásában Kerényinek igen nagy, döntő szerepe volt.”[4]
„Természetes és épített környezetünk nem választható szét. S nem mindegy, hová kerül az épület: az Alföldre, ahol egyetlen fa fontosabb, mint máshol egy egész erdő, vagy, mondjuk, nagyváros foghíjas telkére. Korunkban egyébként majd mindenki harsogni akar, nagyot akar mondani.”[5]
1972. Kecskemét. 1971-ben, repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) országos, Bács-Kiskun megyei és tanácsi küldöttei síremléke [3][halott link][4]Archiválva2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben[10]
1979-1982. Kecskemét, Gáspár András u. 1. Játékmúzeum [10][11]
1979-1982. Kecskemét, Liszt Ferenc u. 11. (a volt Hankovszky-ház felhasználásával) Rajzfilmstúdió [12]
1984. Cegléd. Magyarok Nagyasszony római katolikus kápolna és környezete [13]
1982-1985. Szank Béke u. 40/B. Képtár és gyermekkönyvtár
Meglévő épületek korszerűsítése és hasznosítása
1965-1974. Kecskemét. Rákóczi út 2 (volt zsinagóga korszerűsítése és átalakítása) Tudomány és Technika háza [14]Archiválva2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben [15]
1965-1974. Kecskemét. Kéttemplomköz 1 (volt ferences kolostor korszerűsítése és átalakítása) Kodály Intézet [16][17]
1980-1984. Szekszárd. Szent István tér 10. (volt Zsinagóga korszerűsítése és átalakítása. 1890. Tervezte: Hans Petschnigg grazi műegyetemi tanár ) Babits M. Művelődési ház és Művészetek Háza [22]Archiválva2009. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben [23][24]
1995-2010. Budapest, I. Csónak utca 1-3. (volt Lónyai-, később Hatvany-villa. Tervezte: Ybl Miklós 1871) Rendezvény központ. (2008. Módosított építési engedély Képzőművészeti Galéria és étterem.)
↑Idézet: Dr. Gáborjáni Péter építész, cimzetes egyetemi tanárnak az ÉPÍTÉSZ ÉVKÖNYV 2000 88-95. oldalán megjelent „Organikusok és nem organikusok” című tanulmányából
↑Idézet: Ember és Gondolat (KÖNYVHÉT 1998) Kerényi Jozseffel beszélget Nádor Tamás című cikkből.
↑A Kecskemét Város Közgyűlése a Pro Urbe kitüntető cím adományozásával ismeri el azon magyar vagy külföldi állampolgárságú személyiségek érdemeit:
a) akik munkásságukkal a város gazdasági, társadalmi, tudományos vagy művészeti életében kiemelkedő érdemeket szereztek, vagy maradandó értékű tevékenységet végeztek.
b) akik jelentős szerepet játszottak a város értékeinek hazai és külföldi megismertetésében, valamint Kecskemét hazai és nemzetközi kapcsolatainak gazdagításában, ápolásában elévülhetetlen érdemeket szereztek.”
↑A Kada Elek-díjat – a kecskeméti Közgyűlés állandó bizottságainak véleményezését követően – évente egy személy, vagy munkacsoport részére, a város fejlesztése, Kecskemét javainak gyarapítása, műemlékeinek védelme, vonzó arculatának megőrzése és alakítása, valamint a város polgárosodása, általános jólétének növelése érdekében végzett maradandó értékű tevékenységéért adományozható.
↑2005-ben a VOSZ megyei szervezetei is létrehozták a Területi Príma Díjakat, s ehhez a kezdeményezéshez Bács-Kiskun megye vállalkozói is csatlakoztak
