A jura eseményeinek hozzávetőleges idővonala. A skálán az évmilliók láthatók.
A kimmeridge-i a késő jurakor három korszaka közül a második, amely 157,3 ± 1,0 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött az oxfordi korszak után, és 152,1 ± 0,9 mya ezelőtt ért véget a tithon korszak kezdetekor.[1]
Kezdetét a Nemzetközi Rétegtani Bizottság meghatározása szerint a Pictonia bayleiammoniteszfaj megjelenése jelzi a korból származó kőzetrétegekben. A rétegtani emelet alapjához 2009-ig nem készült GSSP. A kimmeridge-i emelet teteje (a tithon alapja) az a hely, ahol elsőként tűnik fel a Hybonoticeras hybonotum ammoniteszfaj. Ez a pont összetéveszthető a M22An mágneses anomália tetejével is.
A kimmeridge-i nevet történelmileg két különböző módon használták. A két emelet kezdete azonos, az egyikük végét viszont az angol sztratigráfusok a portlandi (sensu anglico) emelet kezdeteként, míg a franciák a tithon (sensu gallico) emelet kezdeteként határozták meg. A különbségeket nem oldották fel teljesen, de a Nemzetközi Rétegtani Bizottság (International Commission on Stratigraphy, ICS) idődiagramján jelenleg a tithon a juraidőszak legkésőbbi korszaka.[2]
Tagolása
A kimmeridge-it néha felső és alsó alemeletekre (alkorszakokra) osztják fel. A Tethys-óceán területén a kimmeridge-i hét ammonitesz biozónára oszlik fel:
A legkisebb és legkorábbi jól ismert ankylosaurus. Típuspéldányának koponyája mindössze 29 centimétert ért el, teljes testhosszát pedig 3–4 méterre becsülték.
A Camptosaurus több, mint 7,9 méteres hosszúságot és a csípőjénél 2,0 méteres magasságot ért el. Nehéz testfelépítéssel rendelkezett, de a négy lábon való járás mellett képes volt felágaskodva, a két hátsó lábán is járni. Ez a nem valószínűleg a későbbi iguanodontia és hadrosaurida dinoszauruszok ősének közeli rokonságába tartozik. Papagájszerű csőrével cikászokat fogyaszthatott.
Aránylag kis méretű, körülbelül 2 méter hosszú és nagyjából 10 kilogramm tömegű (valószínűleg hypsilophodontida) növényevő, melyet Edward Drinker Cope után neveztek el. Bár az előkerült példányai jó állapotúak, nem készült róluk részletes leírás.
Egy halakkal, kalmárokkal és tengeri hüllőkkel táplálkozó tengeri ragadozó, melynek egyes fajai egy részleges koponya alapján 15 méteresre is megnőttek.
Csak töredékek alapján ismert óriás sauropoda. A második faja, melynek egyetlen fosszíliája a leírását követően elveszett, a 40–60 méteres hosszúságot és a 122 tonnás tömeget is elérhette.
A hátsóknál hosszabb mellső lábakkal rendelkező sauropoda. Az egyik legnagyobb valaha élt szárazföldi állat. Felnőtt példányainak hossza meghaladhatta a 25 métert, míg a tömegük elérhette az 57,7 tonnát.
Morrison-formáció, Colorado, Montana, Utah, Wyoming, USA
Észak-Amerika nyugati részének egyik gyakori, jellegzetesen hosszú nyakú és farkú sauropodája. 33,5 méteres hosszával éveken át a leghosszabb ismert dinoszaurusznak számított.
Shaximiao-formáció (Sahszimiao) felső része, Szecsuan, Kína
Aránylag kis hátlemezeket és nagymértékben meghosszabbodott, a lapocka hosszának kétszeresét is elérő válltüskéket viselt. Körülbelül 4 méter hosszú volt.
Egy 4 méter hosszú, az oldalán tüskéket viselő stegosaurus. A combcsontja és a lába többi része egymáshoz viszonyított aránya alapján a Kentrosaurus lassú és inaktív dinoszaurusz lehetett.
Az átlagosan 9 méter hosszú és 4 méter magas négy lábon járó Stegosaurus az ívelt hátán levő két sor rombusz alakú lemez és a farka végéből vízszintesen kiálló két pár tüske miatt az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz.
A nem típusfaja a késő jura korból (a késő kimmeridge-i–kora tithon korszakból) Nyugat-Európából (Angliából, Franciaországból, Svájcból és Németországból) vált ismertté.
A jura időszak legnagyobb krokodilformájúja volt, a hossza meghaladta a 9 métert. Egy Cetiosauriscus combcsontján talált harapásnyomok alapján elképzelhető, hogy dögevőként élt, de az is lehetséges, hogy a ma élő krokodilokhoz hasonlóan aktív ragadozóként vadászott.
Egy opportunista húsevő, amely halat, belemniteszt és más tengeri állatokat, valamint feltehetően dögöt is fogyasztott. A Metriorhynchus átlagos felnőttkori mérete elérte a 3 métert.
Átlagos, nagy fejjel, robusztus hátsó és apró mellső lábakkal rendelkező theropoda. Egyedi jellegzetességként az orrcsontján apró szarvakat viselt, melyek szerepe nem tisztázott.
Valószínűleg egy ceratosaurus volt és 6 méteres hosszúságot ért el. Hosszú és karcsú nyaka valószínűleg a zsákmány testébe való behatolást segítette elő.
Thurmann, J.. Sur Les Soulèvemens Jurassiques Du Porrentruy: Description Géognostique de la Série Jurassique et Théorie Orographique du Soulèvement. Paris: F. G. Levrault, 1–84. o. (1832)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Kimmeridgian című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.