Királyfalva

	Királyfalva (Königsdorf)
	Községháza
	; Királyfalva címere
	; Királyfalva címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	község
Járás	Gyanafalvi járás
Alapítás éve	1427
Polgármester	Franz Spirk (ÖVP)
Irányítószám	7563
Körzethívószám	03325
Forgalmi rendszám	JE
	Népesség
Teljes népesség	720 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	45 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	236 m
Terület	15,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 00′ 15″, k. h. 16° 10′ 11″47.004167°N 16.169722°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 15″, k. h. 16° 10′ 11″47.004167°N 16.169722°E
	Királyfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Királyfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

A „Királyfalva” lehetséges további jelentéseiről lásd: Királyfalva (egyértelműsítő lap).

Királyfalva (1887-ig Krásics, németül Königsdorf, szlovénül Kraljevci, vendül Kralevci) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.

Fekvése

Németújvártól 22 km-re délkeletre, a Lapincs patak mellett, a stájer határszélen fekszik.

Története

Területe ősidők óta lakott, határában vaskori sírhalom van, melyet 1922 és 1925 között tártak fel. Urnákat, agyagedényeket, gyűrűket és egy 12 cm magas Jupiter-szobrot találtak benne.

A falu a 13. században a Németújvári grófok birtoka volt, majd 1327-ben királyi birtok. 1391-ben Luxemburgi Zsigmond király hívének Lévai Sárói Lászlónak adta. Királyfalva írott forrásban 1427-ben „Kyraalfalwa” alakban szerepel először.^[2] 1428-ban Zsigmond király Sárói fiát Cseh Pétert erősítette meg az uradalom birtokában. Ekkor „Kyralfalva” alakban szerepel. A katolikus plébánia historia domusa szerint már ekkor állt itt egy Szent István király tiszteletére szentelt kápolna. 1459-ben Hunyadi Mátyás az uradalommal együtt hívének Újlaki Miklós erdélyi vajdának adta, majd 1524-ben az Újlakiak kihalásával II. Lajos király Batthyány Ferencnek adományozta.

1538-ban 44 házából 8 lakatlan volt. 1548-ban 46, 1576-ban 29, 1588-ban 42, 1599-ben 38, 1634-ben 62 ház állt a településen. A 16. század vége felé itt is elterjedt a reformáció. 1600 körül Stájerországből elüldözött evangélikus családok telepedtek le itt. 1605-ben a Lapincs völgyének településeivel együtt Bocskai István hajdúi égették fel. 1643-ban 75 házában 496 lakosa élt. 1691-ben 75 háza és 376 lakosa volt. Katolikus plébániája 1698-ban már létezett, temploma ekkor Szent Márton tiszteletére volt szentelve. 1704 augusztusában a kurucok a Batthyány uradalom számos településével együtt Királyfalvát is teljesen elpusztították. 1720-ban 67, 1744-ben 118 ház állt a településen. Temploma 1757 és 1759 között épült, többször leégett, ezért később belsőt kapott. 1787-ben 177 házában már 1029 lakos élt. 1828-ban 165 háza volt 1172 lakossal. 1783-ban II. József türelmi rendelete nyomán a 100 család feletti lutheránus közösségek plébániát alapíthattak, így a helyi lutheránusok az ekkor alapított ókörtvélyesi plébániához csatlakoztak. 1812-ben 502 katolikus és 467 lutheránus élt a településen. 1896-ban egy tűzvészben Királyfalva 21 háza égett le.

Fényes Elek szerint " Királyfalva, (Königsdorf), német falu, Vas vmegyében, a Lapincs mellett, Stájerország szélén: 586 kath., 520 evang. lak., kath. paroch. templommal. Róna termékeny határát az árvizek járják. Birja h. Batthyáni, s ut. p. Rába-Keresztur."^[3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Királyfalva, ősidők óta lakott nagyobb falu, 204 házzal és 1373 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Stájer-határszéli község a Lapincs-patak mellett. A kuruczok egy ízben teljesen elpusztitották. Plébániája 1696-ban 53már virágzott. Kegyura Kottulinszky Teodóra grófnő. Határában vaskori sírhalom van. Földesura a Batthyány-család volt."^[4]

1910-ben 1183 lakosából 1103 német, 22 magyar, 2 szlovén, 56 egyéb nemzetiségű volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték, de az osztrák csendőrséget 1921 augusztusától novemberéig magyar szabadcsapatok akadályozták meg a falu megszállásában. Végül csak a november 13 és 30 közötti harcokban sikerült Királyfalvát elfoglalni az osztrákoknak. 2001-ben 757 lakosából 743 fő német volt.

Nevezetességei

Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1757 és 1759 között épült. A második világháborúban megsérült, 1945-ben újjáépítették. Képeit Siegfried Bauer festette 1994-ben.
evangélikus imaház
A község területén a Lapincs völgyének ritka növény- és állatvilága figyelhető meg.

Jegyzetek

↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Királyfalva témájú médiaállományokat.

Királyfalva honlapja
Királyfalva a dél-burgenlandi térség községeinek honlapján
Várszentmiklós honlapja
Magyar katolikus lexikon
A helyi tűzoltóegylet honlapja Archiválva 2010. március 1-i dátummal a Wayback Machine-ben

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[e49e74cba12ebc857db3ff1e3141c6ab850aaa31-1] Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)

[2] Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

[1]

[2]

[3]

[4]