Lago Maggiore

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Lago Maggiore
Ország(ok)	Olaszország  Svájc
Vízgyűjtő terület	6599 km2
Elsődleges források	Ticino, Maggia, Toce, Tresa
Elsődleges lefolyások	Ticino
Hosszúság	66 km
Szélesség	10 km
Felszíni terület	212,5 km2
Átlagos mélység	177,4 m
Legnagyobb mélység	372 m
Víztérfogat	37 km3
Tszf. magasság	193 m
Szigetek	Brissago-szigetek, Borromean-szigetek
Települések	Locarno, Luino, Verbania, Arona
Elhelyezkedése
Lago Maggiore Pozíció Észak-Olaszország térképén
é. sz. 45° 57′ 52″, k. h. 8° 38′ 59″45.964444444444, 8.649722222222245.964444°N 8.649722°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 52″, k. h. 8° 38′ 59″45.964444444444, 8.649722222222245.964444°N 8.649722°E
Lago Maggiore Pozíció Lombardia térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Lago Maggiore témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Lago Maggiore vagy Lago Verbano (piemonti nyelven Lagh Magior, lombard nyelven Lach Magiur, németül Langensee, latinul Lacus Verbanus) az észak-olaszországi Piemont és Lombardia régiókban, valamint Ticino (németül Tessin) svájci kantonban található tó az Alpok déli lábainál.

A Lago Maggiore területe 212,5 km², 80,1%-a Olaszországban, 19,9%-a Svájcban található. Az Alpok déli részétől egészen a Pó-síkság széléig terjed. Más felső-olaszországi tavakhoz hasonlóan a jégkorszaki gleccserek olvadása során alakult ki. Különösen az északi oldalról magas sziklafalak veszik körül.

Tengerszint feletti magassága átlagosan 193 méter. A tó 66 km hosszú és kb. 10 km széles. Olaszország második legnagyobb tava a Garda-tó után. Legmélyebb pontja 372 méter, a tófenék több mint 170 méterrel a tengerszint alatt található, ezzel a Lago Maggiore Svájc legmélyebb tava (bár a legmélyebb pont az olasz területen fekszik).

Vízgyűjtő területe 6386 km² (3326 km² Svájcban, 3060 km² Olaszországban).

1826 óta közlekedik rajta személyszállító hajó. 1852-ben a tavi közlekedés irányítását és átszervezését átvette az Ausztriai Lloyd Hajótársaság. Ma a Navigazione Laghi 25 hajóból álló flottát üzemeltet.

Fő tápláló- és levezető folyója a Ticino (németül Tessin) Magadinónál ömlik a tóba. Torkolatvidéke, a Bolle di Magadino egy fajgazdag természetvédelmi terület.

Nyugatabbra a Maggia folyik a tóba, ami jelentős mennyiségű hordalékot visz magával, ezáltal a Maggia-delta messze belenyúlik a tóba. A torkolattól keletre fekszik Locarno, amely elsősorban az évente megrendezésre kerülő filmfesztiválról (Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál) és a Madonna del Sasso nevű zarándoktemplomról híres. Nyugati oldalán található Ascona a tóparti sétányaival és a Monte Veritàval. A folyó völgye Ponte Brollánál két részre válik: a bal parton Centovalli, a jobb parton a Maggia-völgy. Északon a Verzasca torkollik a tóba, ami a Ponte dei Salti nevű hídjáról és a 220 m magas duzzasztógátjáról híres.

A tó melletti legnagyobb város Verbania. Említésre méltó a híres Villa Taranto botanikus kert (alapítója, Neil Mac Eacharn kapitány ajándékozta Olaszországnak), ahol a világ minden részéről importált növények ezrei, ritka, Európában egyedülálló botanikus gyűjtemények láthatók. Verbaniától délre a tó a Verbania-öbölbe (Golfo di Verbania) szélesedik ki, ahol a Toce ömlik a tóba.

Az öbölben található Stresa, amit a Belle Époque-villáival és hotelkastélyaival nagyvilági, előkelő üdülőhelyként tartanak számon. Itt található a Villa Pallavicino állatkert százéves fáival és sok szabadon élő állatfajával. A város adott helyet néhány jelentős konferenciának a történelem folyamán (1. és 2. Stresai Konferencia: 1935, 1958).

Délebbre haladva fekszik Arona városa. Aronától 2 km-re északi irányban 1624-ben egy 23 m magas réz óriásszobrot (35 m talapzattal együtt) állítottak fel Borromeo Szent Károlyról (Karl Borromäus), ami a New York-i Szabadságszobor megépítéséig a legnagyobb belülről bejárható szobor volt.

A Lago Maggiore keleti oldalán található a meredek sziklafalba épített Santa Caterina del Sasso kolostor , valamint Luino városa, híres piacával.

Brissagónál található a két Brissago-sziget (Isole di Brissago) egyikükön botanikus kerttel.

Cannero Rivierától északra fekszik két szigetecske: Castelli di Cannero.

Stresától nem messze találhatók a Borromei-szigetek: Isola Bella, Isola Madre, Isola dei Pescatori (Isola Superiore) és Isola di San Giovanni.

Barabás Miklós akvarellje Lago Maggiore címmel, 1834, 157×237 mm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest^[1]

Sanford Robinson Gifford olaj vászon alkotása Isola Bella in Lago Maggiore címmel, 1871, 514x914 mm, Metropolitan Museum of Art, New York^[2]

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Lago Maggiore című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• A Lago Maggiore honlapja (német, olasz és angol nyelven)