|
Lyria
A TGV Lyria a Franciaországot és Svájcot összekötő TGV vasúti járatok márkaneve. A Lyria egyben egy vállalat is, amely a szolgáltatást a franciaországi SNCF és a svájci Szövetségi Vasutak személyzetének felhasználásával végzi - a személyzet egy francia és egy svájci vonatvezetőből áll a teljes útvonalon. Központja Franciaországban található.[1] Vállalati státuszA társaság eredetileg az SNCF és az SBB CFF FFS közötti gazdasági érdekcsoport volt, amelynek célja a Gare de Lyon (Párizs) és Lausanne/Bern közötti TGV-szolgáltatás létrehozása volt. Ma a társaság hivatalosan a francia jog szerint korlátolt felelősségű társaság (Société par actions simplifiée / SAS).[2] Az SNCF a tőke 74%-át, az SBB CFF FFS pedig a fennmaradó 26%-ot birtokolja.[3] Története1961 közepétől a Párizs és Lausanne közötti útvonalon a Trans Europ Express Cisalpin vonatok közlekedtek, amelyek Milánóig közlekedtek tovább. Ezt a járatot 1984. január 22-én egy új TGV-járat váltotta fel három áramnemű vonófejekkel ("mozdonyokkal"), bár a járatokat Lausanne-ig visszavágták. A korábbi TEE szellemében a vonatokat nevekkel keresztelték el: Champs-Élysées, Lemano, Lutetia és Cisalpin. 1987. május 31-én a vonatközlekedés EuroCity néven újjáalakult. Ekkorra már a Bernbe közlekedő járat is elindult.[4] A GIE-t először 1993. május 23-án hozták létre, hogy a Párizs és Lausanne/Bern közötti szakaszokat üzemeltesse. A Genfbe irányuló szolgáltatás ekkor még nem terjedt ki. 1995-1996 telén Lausanne és Brigue között napi egy oda-vissza járatot indítottak, hogy a Rhône-völgyi síparadicsomokat kiszolgáló állomásokon is megálljanak. A többi hasonló szolgáltatást nyújtó vonathoz hasonlóan ezek a vonatok is TGV des Neiges néven közlekedtek. 1997. szeptember 28-án a szolgáltatást némileg átszervezték, és Ligne de Cœur néven újjáalakították, a gördülőállományt pedig új festéssel látták el. A Lyria nevet 2002. március 4-én alkalmazták először a szolgáltatásra. Ez a név aztán lassan az összes Franciaország és Svájc közötti TGV-járatot jelölte, és 2005 januárja körül a Párizs-Genf vonatokra is ezt a nevet alkalmazták. A genfi járat 1981 óta létezett az LGV Sud-Est részeként.[4][5] 2005 végén a Lyria elszállította a 3 milliomodik utasát. A TGV Est 2007. júniusi megnyitása után a Lyria Párizs és Zürich közötti járatai a korábbi útvonal helyett az újonnan épített vonalon közlekedtek, Strasbourg, Colmar, Mulhouse és Bázel érintésével. Ennek következtében a Párizsból induló járatok 2011-ig a Gare de l'Est pályaudvarról indultak a Gare de Lyon helyett. A szolgáltatás most már új járműveket használ, a TGV POS-t.[4][5] 2011 februárjában bejelentették a szolgáltatás fejlesztését: a 19 TGV POS vonatból álló flotta megnövelt járatsűrűséget biztosít.[6] 2010. december 12. óta a Bourg-en-Bresse-t és Bellegarde-sur-Valserine-t összekötő Haut-Bugey vonal felújításával javult a menetidő a Párizs-Genf vonalon. Addig csak a vonal nyugati része volt nyitva (Oyonnax-ig), a projektnek köszönhetően a vonal teljes hosszában helyreállt. A Párizs és Genf közötti menetidő 30 perccel, 3 óra 5 percre csökkent, és a pályakapacitás is nőtt, így a korábbi hét helyett naponta kilenc vonat közlekedhetett mindkét irányba.[4][5] 2011-ben az LGV Rhin-Rhône befejezésével a Párizs és Bázel/Zürich közötti utazási idő 30 perccel csökkent, Dijon, Mulhouse és Bázel érintésével. A párizsi indulási állomás visszatért a Gare de Lyon-ra.[4] Járműállomány.JPG) A Párizs és Lausanne, Bern és Zürich közötti útvonalon új TGV Sud-Est három áramnemű motorvonatokat használtak, amelyek közül 7 vonat az SNCF, 2 pedig a CFF tulajdonában van (112-es és 114-es számú vonat). 2006 nyara óta minden vonatot felújítottak a jobb szolgáltatási minőség érdekében. A legnagyobb sebességet az LGV Sud-Est Aisy-sous-Thil (Dijon-tól nyugatra) és Valenton (Párizs közelében) között éri el. A Genf felé közlekedő járatok a "klasszikus" TGV Sud-Est felszereléssel közlekedtek, azaz a TGV Duplex által leváltott kétáramú szerelvényekkel. A vonatokon - a Genfbe közlekedő vonatok kivételével - korábban a Ligne de cœur logó szerepelt; ezt 2006-ban lassan felváltotta a TGV Lyria logó, és csak a régi, piros szegélyű festés maradt meg. A CFF logó is felkerült a kocsikra 2006 áprilisában. Az LGV Est 2007-es megnyitása óta a Bázel/Zürich felé közlekedő járatokat az új TGV POS, valamint a felújított TGV Réseau vonatokkal közlekedtették. 2012-ben a francia nemzeti vasúttársaság a TGV POS teljes flottáját átadta a Lyria-nak.[7] 2019-ben a Lyria 30%-kal növelte a kínált férőhely-kapacitását, mivel az egyenként 355 férőhelyes egyszintes vonatokat 15 darab, egyenként 507 férőhelyes TGV kétszintes szerelvényre cserélte.[8] Állomások
Források
További információk A Wikimédia Commons tartalmaz Lyria témájú médiaállományokat.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.jpg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
