|
M100-as autóút (Magyarország)
Az M100-as autóút (korábbi, tervezési nevén R11-es gyorsút)[2] egy tervezett gyorsforgalmi autóút, amelyet eredetileg Esztergom és az M1-es autópálya között jelöltek ki. 2018-ban az út nyomvonalát lerövidítették az M1-es autópálya Bicske térsége - Kesztölc M10-es autóút közé. Az Esztergomig tartó szakasza az M10-es autóút része lett. Az út megépítését saját költségvetésből finanszírozná a kormány, a Modern Városok Program keretén belül épülne meg. Tervezett nyomvonala hozzávetőleg a 102-es főút és 117-es főút mentén haladna. Az autóút építését 2022-ben az ötödik Orbán-kormány elhalasztotta.[3] Lázár János építési és közlekedési miniszter 2024. augusztus végén bejelentette az M100-as autóút megépítését az eredeti nyomvonalon, vagyis Esztergomtól az M1-es autópályáig kb. 32 km hosszúságban.[4] Története és építéseA Kormány és a Magyar Suzuki Zrt. 2012. november 21-én kötött stratégiai megállapodást. Az aláírási ünnepségen Orbán Viktor jelentette be az Esztergomot és az M1-es autópályát összekötő új autóút megépítését.[5] ElőkészítésA 102-es főút forgalma az esztergomi Suzuki-gyár miatt jelentősen megnőtt. Az út mentén fekvő településeken (Tinnye, Perbál, Tök, Zsámbék) évek óta problémát jelent a jelentős mértékű teherautó-forgalom, a kamionok keltette rezgés és zajterhelés.[6] A kormány 2015 novemberi határozata alapján az R11-es gyorsút kiváltaná a 102-es főutat. Az út Esztergom és M1-es autópálya között, az eredeti tervek szerint az építkezés 579 milliárd forintos keretösszegből 2016-ban kezdődött volna, és 2019-re készült volna el. A fejlesztésről szóló határozat 2015. december 2-án, szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.[7] NyomvonalAz út nyomvonalát illetően több lehetőség is felmerült, a két fő alternatíva közül az egyik kelet felől, a másik Nyugatról, a Nyakas-hegyen túl haladva kerülné el a Zsámbéki-medence településeit. Az eltérő lehetőségek közül a szakemberek és az érintett települések többsége is a keleti elkerülő nyomvonalat támogatta, ennek ellenére Lázár János 2016. október 13-án azt jelentette be, hogy a nyugati változat győzött, azt fogják megvalósítani.[8][9] A nyugatabbra eső nyomvonalat civil szervezetek támogatták.[10] TervezésM1-es autópálya - Esztergom-Kertváros szakaszAz Esztergomot az M1-es autópályával összekötő gyorsút tervezésére vonatkozó nyílt tender felhívás 2017. június 27-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben.[11] A feladatkiírás tartalmazza a 32 kilométer hosszú, 2 × 2 forgalmi sávos gyorsút megvalósíthatósági tanulmányának, környezetvédelmi hatástanulmányának, valamint az engedélyezési és kiviteli tervének az elkészítését. 2019. február 21-én megkapta a környezetvédelmi engedélyt. Nem kapott viszont környezetvédelmi engedélyt az M100 és Tinnye és Piliscsaba közötti elkerülő út második szakasza a 10-es főúti visszakötés.[12][13] Az új út nyomvonala az M1-es autópálya Bicske és Mány közti szakaszától indul, ahol új autópálya csomópont épül. Ezután Zsámbékot, Tököt, Perbált és Tinnyét nyugatról elkerülve halad tovább a 117-es főútig. Az új autóút részét fogja képezni a már meglévő 117-es főút is, amelyet a tervek szerint 2 × 2 sávra bővítenek, illetve Kesztölc térségében ívkorrekciót hajtanak végre. Az M100-as pontos végponti kialakítása a tervezés során fog eldőlni; figyelembe véve a későbbiekben esetlegesen megvalósuló új esztergomi Duna-híd helyét és a meglévő Esztergom-Párkány (Stúrovo) teherkomp megközelítését. Erre a hozzávetőleg 4 km-es szakaszra vonatkozóan a tervezőnek környezetvédelmi engedélyt kell szereznie. A tervdokumentációnak ezzel együtt be kell mutatnia a távlati M10 számú gyorsforgalmi útnak e gyorsúthoz történő csatlakozási lehetőségét is. Az M100-as külön szintben fogja keresztezi a 10-es főutat és a Budapest–Esztergom-vasútvonalat. A tervezés várható időtartama 19 hónap.[14] 2018 januárjában jelent meg a TED-n (Tenders Electronic Daily, az Európai Unió felülete), hogy az új út tervezésére kiírt pályázatot a Constreal Mérnöki Iroda Kft. nyerte, 1,89 milliárd forint értékben.[15] A 2018. évi CXXXIX. törvény a korábbi R11-es gyorsút helyett az M100-as gyorsforgalmi út megnevezést adta az útvonalnak és az M1-es autópálya és M10-es autóút közötti jelölte ki nyomvonalát, míg a Kesztölc-Esztergom szakasz az M10-es autóút része lett. Esztergom-Kertváros - Új Duna-híd (Esztergom-Párkány) szakaszA 2017-ben kiírt gyorsút tervezésére vonatkozó nyílt tender felhívás nem tartalmazta az M100 részletes továbbtervezését és az új Duna-híd megtervezését sem. Erre a szakaszra előzetes nyomvonal vizsgálat készült. A 32+370 km szelvénytől indulóan mintegy ~8–9 km-es szakasz nyomvonalának engedélyezése a jövőben szükséges az országhatárig. Párkány hatályos településrendezési terve alapján a tervezett gyorsforgalmi út a határ szlovák oldalán a papírgyártól keletre, a már megépült 63-as főút elkerülőjéhez tud csatlakozni annak bővítésével.[16] Kivitelezés2021. augusztus 30-án közbeszerzési eljárást hirdettek[17] a kivitelező kiválasztására. A gyorsforgalmi út két szakaszra bontva épül meg, az első szakasz az 1-es főút − M1 autópálya − Únyi csomópont közötti 16,9 km-es autóút, a második szakasz a 15,4 km-es pálya az Únyi csomóponttól Esztergomig. A forrás rendelkezésre állás esetén 2022 elején kezdődhetnek meg a kivitelezési munkák.[18] Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben megjelent összegzés szerint
Aggályok a kivitelezés körül
A fejlesztés elhalasztásaA DK-s Vadai Ágnes kérdésére 2022. szeptember 19-én a Lázár János építési és beruházási miniszter megbízásából Csepreghy Nándor miniszterhelyettes által közzétett listából derült ki, hogy a kormány az autóút építését elhalasztotta.[3] A fejlesztés újraindítása2024. augusztus 28-án Lázár János egy Facebook-posztban jelentette be, hogy az érintett térségek országgyűlési képviselőivel az M100-as projekt részleteit nézik át.[25] Később Menczer Tamás, Budaörs parlamenti képviselője azt nyilatkozta, hogy „Miniszter úr ígéretet tett arra, hogy az M100-as autóút – amely már építési engedéllyel rendelkezik – kivitelezésére még az idén feltételes közbeszerzési eljárást írnak ki.”.[25] Vitézy Dávid Lázár posztjára reagálva az M100 megvalósítása ellen foglalt állást, arra utalva, hogy az általa 500 milliárdra becsült kivitelezési költséget inkább a vasút fejlesztésére kellene fordítani.[25] Az 1398/2024 (XII.16.) kormányhatározat[26] 6 milliárd forintot különít el a 2025-ös költségvetésben különböző koncessziós szerződésekben vállalt állami feladatokra, amelyekből az egyik az M100-as gyorsforgalmi út 103. számú főúti csomópontjának (M1 - M100 bicskei találkozása) megvalósításához területszerzési feladatok.[1] Csomópontok és pihenőhelyek
Jegyzetek
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
_Otszogletu_kek_tabla.svg)
