Magnézium-klorid

Kémiai azonosítók
Magnézium-klorid


IUPAC-név	Magnézium-klorid
Szabályos név	Magnézium-klorid
Más nevek	E511
CAS-szám	[7786-30-3] (anhidrát) [7791-18-6] (hexahidrát)
ATC kód	A12 CC01, B05 XA11
Gyógyszer szabadnév	magnesium chloride
Gyógyszerkönyvi név	Magnesii chloridum hexahydricum, Magnesii chloridum 4,5-hydricum
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	MgCl₂ MgCl₂·6H₂O
Moláris tömeg	95,211 g/mol (anhidrát) 203,31 g/mol (hexahidrát)
Megjelenés	színtelen, vagy fehér kristályok
Sűrűség	2,32 g/cm³ (anhidrát) 1,56 g/cm³ (hexahidrát)
Olvadáspont	714 °C (987 K)
Forráspont	1412 °C (1685 K)
Oldhatóság (vízben)	542 g/l (20 °C)
Oldhatóság (metanol)	7,4 g/l (30 °C)
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet	monoklin^[1]
Veszélyek
EU osztályozás	Irritatív (Xi)^[2]
R mondatok	R36/37^[2]
S mondatok	Nincs S-mondat^[2]
LD₅₀	2800 mg/kg (vízmentes, patkány, szájon át) 8100 mg/kg (hexahidrát, patkány, szájon át)^[2]
Rokon vegyületek
Azonos kation	Magnézium-fluorid Magnézium-bromid Magnézium-jodid
Azonos anion	Berillium-klorid Kalcium-klorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A magnézium-klorid a magnézium klórral alkotott sója, melynek képlete MgCl₂ anhidrát (vizet nem tartalmazó) formában, hidrátként pedig MgCl₂(H₂O)_x. Általában tengervízből állítják elő. A magnézium-kloridot legnagyobb mennyiségben tiszta magnézium előállítására használják fel.

Szerkezete és előállítása

A MgCl₂ kristályos formában fordul elő. A magnézium-klorid hidrátformái különböző hőmérsékleti értékek mellett fordulnak elő MgCl₂(H₂O)_x, a hőmérséklet növelésével egyre kevesebb víz található benne: x = 12 (-16,4 °C), 8 (-3,4 °C), 6 (116,7 °C), 4 (181 °C), 2 (körülbelül 300 °C).^[3]

A számos hidrátból következően a magnézium-klorid gyenge sav.

A magnézium-klorid a magnézium-hidroxidból hidrogén-klorid (sósav) segítségével állítható elő.

Mg(OH)₂(szilárd) + 2 HCl → MgCl₂(vízben oldva) + 2 H₂O(folyékony)

A magnézium-karbonátból is hasonló reakció segítségével állítható elő.

A legtöbb származékában a MgCl₂ oktaéderes komplexet alkot, tetraéderes változata kevéssé elterjedt. Utóbbira példa a [NEt₄]₂[MgCl₄].^[4]

Felhasználása

A magnézium-klorid számos magnéziumtartalmú vegyület előállításának alapja.

MgCl₂(vizes oldatban) + Ca(OH)₂(vizes oldatban) → Mg(OH)₂(szilárd) + CaCl₂(vizes oldatban)

Elektrolízis útján tiszta magnézium állítható elő belőle.^[5]

MgCl₂ → Mg + Cl₂

A magnézium-kloridot a magnézium előállításán kívül még számos más célra is felhasználják, például a textiliparban, a papírgyártás során, tűzálló anyagok készítésére, cementgyártás során, hűtőszekrények gyártásánál, por és erózió ellen. A magnézium-kloridot a PCR (polimeráz-láncreakció) során is alkalmazzák, mert meggyorsítja a DNS fragmentumok keletkezését.

Élelmiszeripari felhasználás

Magnézium-kloridot az élelmiszeriparban elsősorban savanyúságot szabályozó anyagként alkalmaznak E511 néven. Elsősorban szójaszószban és tisztított zöldségekben fordul elő. Napi maximum beviteli mennyisége nincsen meghatározva, de nagy mennyiségben hashajtó hatású.

Jégtelenítő tulajdonsága

Az USA-ban elterjedt szokás az útburkolatok téli időszakban történő jegesedésének megakadályozására magnézium-klorid alkalmazása. A nátrium-kloridhoz képest sokkal környezetbarátabb, a növényeket alig károsítja, korrodáló hatása töredéke a nátrium-kloridénak. Oldatként, vagy kristályok formájában az úttestre szórva alkalmazzák.

Bár a magnézium-klorid jelentősen javítja az útburkolat közlekedési tulajdonságait, van kellemetlen hatása is. Elektromos szigetelők esetén a magnézium-klorid megnöveli az átütés, vagy a rövidzárlat esélyét, valamint az alumíniumból és/vagy acélból készült elektromos pólusokat korrodálja.

Pormegkötő tulajdonsága

A magnézium-klorid megköti a levegő nedvességtartalmát, és a talajon vékony folyadékréteget hoz létre, melynek következtében a levegőben található szálló por mennyisége nagy mértékben csökken.

Alkalmazása hidrogén tárolására

A magnézium-kloridot hidrogén tárolására is használják, ugyanis a hidrogénatomokban gazdag ammóniával szilárd halmazállapotban Mg(NH₃)₆Cl₂-t alkot. Az ammónia melegítés hatására távozik, és belőle nagy mennyiségű hidrogéngáz szabadítható fel.

Jegyzetek

↑ Römpp Vegyészeti Lexikon L-P, Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1983. ISBN 963-10-3269-8
↑ ^a ^b ^c ^d A magnézium-klorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. augusztus 22. (JavaScript szükséges) (angolul)
↑ Holleman, A. F.; Wiberg, E. "Inorganic Chemistry" Academic Press: San Diego, 2001. ISBN 0-12-352651-5.
↑ N. N. Greenwood, A. Earnshaw, Az elemek kémiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. ISBN 963-18-9144-5
↑ Hill, Petrucci, McCreary, Perry, "General Chemistry", 4th ed., Pearson/Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey, USA.

Források

Handbook of Chemistry and Physics, 71st edition, CRC Press, Ann Arbor, Michigan, 1990.
https://web.archive.org/web/20040314010235/http://www.usda.gov/rus/electric/engineering/2001/magnesium_chloride.htm
http://www.food-info.net/uk/e/e511.htm

[1] Römpp Vegyészeti Lexikon L-P, Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1983. ISBN 963-10-3269-8

[IFA_GESTIS-2] A magnézium-klorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. augusztus 22. (JavaScript szükséges) (angolul)

[3] Holleman, A. F.; Wiberg, E. "Inorganic Chemistry" Academic Press: San Diego, 2001. ISBN 0-12-352651-5.

[4] N. N. Greenwood, A. Earnshaw, Az elemek kémiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. ISBN 963-18-9144-5

[Hill-5] Hill, Petrucci, McCreary, Perry, "General Chemistry", 4th ed., Pearson/Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey, USA.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]