Malondialdehid

A malondialdehid (MDA) szerves vegyület, képlete CH₂(CHO)₂. Színtelen, reakcióképes vegyület, mely enolként fordul elő.^[2] Előfordul a természetben, és az oxidatív stressz markere.

Szerkezet és szintézis

A malondialdehid főképp enolként létezik:^[2]

{\ce {CH2(CHO)2 ->HOC(H)=CHCHO}}

Szerves oldószerekben a cisz-izomer gyakoribb, vízben a transz-izomer. Az egyensúly gyors, számos célra nincs következménye.

Laboratóriumban in situ acetáljának, a malondialdehiddel ellentétben stabil 1,1,3,3-tetrametoxipropánnak hidrolízisével állítható elő.^[2] Könnyen deprotonálható a 245 °C olvadáspontú nátrium-enolát képződésével.

Bioszintézis, reakciókészség

A malondialdehid többszörösen telítetlen zsírsavak lipidperoxidációjakor keletkezik.^[3] A tromboxán A2-szintézis gyakori terméke, melyben a ciklooxigenáz 1 vagy 2 arachidonsavat bont prosztaglandin H2-vé trombociták és számos más sejttípus és szövet révén. E terméket alakítja át a tromboxán-szintáz tromboxán A2-vé, 12-hidroxiheptadekatriénsavvá és malondialdehiddé.^[4]^[5] Ezenkívül átrendeződhet nem enzimatikusan 8-cisz- és 8-transz-12-hidroxieikozaheptaénsav keverékévé, malondialdehid keletkezésével.^[6] A lipidperoxidáció mértéke a malondialdehid szövetekben lévő mennyiségével becsülhető.^[3]

A reaktív oxigénszármazékok a többszörösen telítetlen zsírsavakat bontják, malondialdehidet adva.^[7] Ez reakciókész aldehid, és egyike a sok reaktív elektrofil anyagnak, mely toxikus stresszt okoz a sejtekben, és kovalens fehérjeadduktumokat (lipoxidációs végtermékeket, ALE) képezve a glikációs végtermékekhez (AGE) hasonlóan.^[8] Az aldehid termelése az oxidatív stressz mértékét becslő biomarker lehet.^[9]^[10]

A malondialdehid reagál a DNS-ben lévő dezoxiadenozinnal és dezoxiguanozinnal, DNS-adduktumokat, főképp mutagén M₁G-t alkotva.^[11] Az arginin guanidincsoportja kondenzálódik a malondialdehiddel 2-aminopirimidineket adva.

A humán ALDH1A1 aldehid-dehidrogenáz képes malondialdehid oxidációjára.

Analízis

A malondialdehid és más tiobarbiturát-reaktív vegyületek 2 tiobarbitursav-ekvivalenssel kondenzálódnak spektrofotometriailag elemezhető fluoreszcens vörös származékot adva.^[2]^[12] Az 1-metil-2-fenilindol szelektívebb reagens.^[2]

Veszélyek és patológia

A malondialdehid reaktív, potenciális mutagén.^[13] Hevített étolajokban, például napraforgó- és pálmaolajban is jelen van.^[14]

Keratoconusos és bullás keratopátiás betegek szaruhártyáiban egy tanulmány szerint magasabb a malondialdehid-szint.^[15] Az MDA megtalálható osteoarthritises betegek ízületeiben is.^[16]

A malondialdehid-szintek figyelembe vehetők (a lipidperoxidáció markereként) a spermiumok membránsérülésének mértékének kimutatására. Ez fontos, mivel az oxidatív stressz a membránviszkozitás, a permeabilitás és a spermium funkciójának befolyásolása révén befolyásolhatja a spermaműködést.^[17]

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d NIOSH Pocket Guide to Chemical Hazards #0377. National Institute for Occupational Safety and Health (NIOSH)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e V. Nair, C. L. O'Neil, P. G. Wang. Malondialdehyde. New York: John Wiley & Sons. DOI: 10.1002/047084289X.rm013.pub2 (2008. március 14.)
↑ ^a ^b Davey MW, Stals E, Panis B, Keulemans J, Swennen RL (2005). „High-throughput determination of malondialdehyde in plant tissues”. Analytical Biochemistry 347 (2), 201–207. o. DOI:10.1016/j.ab.2005.09.041. PMID 16289006.
↑ J. Biol. Chem. 248:5673; 1973
↑ Proc. Natl. Acad. Sci. USA 71:3400; 1974
↑ Prostaglandins Other Lipid Mediat. 1998 Jun;56(2-3):53-76
↑ (1975) „Letter: A suggested mechanism for the production of malondialdehyde during the autoxidation of polyunsaturated fatty acids. Nonenzymatic production of prostaglandin endoperoxides during autoxidation”. J. Org. Chem. 40 (24), 3615–7. o. DOI:10.1021/jo00912a038. PMID 1185332.
↑ (2007) „Reactive electrophile species”. Curr. Opin. Plant Biol. 10 (4), 380–6. o. DOI:10.1016/j.pbi.2007.04.019. PMID 17646124.
↑ (1998) „Measurement of lipid peroxidation”. Free Radic. Res. 28 (6), 659–71. o. DOI:10.3109/10715769809065821. PMID 9736317.
↑ (2005) „A review of recent studies on malondialdehyde as toxic molecule and biological marker of oxidative stress”. Nutr Metab Cardiovasc Dis 15 (4), 316–28. o. DOI:10.1016/j.numecd.2005.05.003. PMID 16054557.
↑ Marnett LJ (1999). „Lipid peroxidation-DNA damage by malondialdehyde”. Mutat. Res. 424 (1–2), 83–95. o. DOI:10.1016/S0027-5107(99)00010-X. PMID 10064852.
↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!. www.amdcc.org . [2006. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
↑ Hartman PE (1983). „Putative mutagens and carcinogens in foods”. Environ Mutagen 5 (4), 603-7. o.
↑ Dourerdjou, P.; Koner, B. C. (2008). „Effect of Different Cooking Vessels on Heat-Induced Lipid Peroxidation of Different Edible Oils”. Journal of Food Biochemistry 32, 740–751. o. DOI:10.1111/j.1745-4514.2008.00195.x.
↑ (2002. március 1.) „Evidence of oxidative stress in human corneal diseases”. J. Histochem. Cytochem. 50 (3), 341–351. o. DOI:10.1177/002215540205000306. PMID 11850437.
↑ (2007) „Glucosamine prevents in vitro collagen degradation in chondrocytes by inhibiting advanced lipoxidation reactions and protein oxidation”. Arthritis Research & Therapy 9 (4), R76. o. DOI:10.1186/ar2274. PMID 17686167. PMC 2206377.
↑ (2015. március 1.) „Semen characteristics and malondialdehyde levels in men with different reproductive problems” (angol nyelven). Andrology 3 (2), 280–286. o. DOI:10.1111/andr.297. PMID 25331426.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Malondialdehyde című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[PGCH-1] NIOSH Pocket Guide to Chemical Hazards #0377. National Institute for Occupational Safety and Health (NIOSH)

[eEROS-2] V. Nair, C. L. O'Neil, P. G. Wang. Malondialdehyde. New York: John Wiley & Sons. DOI: 10.1002/047084289X.rm013.pub2 (2008. március 14.)

[pmid16289006-3] Davey MW, Stals E, Panis B, Keulemans J, Swennen RL (2005). „High-throughput determination of malondialdehyde in plant tissues”. Analytical Biochemistry 347 (2), 201–207. o. DOI:10.1016/j.ab.2005.09.041. PMID 16289006.

[4] J. Biol. Chem. 248:5673; 1973

[5] Proc. Natl. Acad. Sci. USA 71:3400; 1974

[6] Prostaglandins Other Lipid Mediat. 1998 Jun;56(2-3):53-76

[7] (1975) „Letter: A suggested mechanism for the production of malondialdehyde during the autoxidation of polyunsaturated fatty acids. Nonenzymatic production of prostaglandin endoperoxides during autoxidation”. J. Org. Chem. 40 (24), 3615–7. o. DOI:10.1021/jo00912a038. PMID 1185332.

[8] (2007) „Reactive electrophile species”. Curr. Opin. Plant Biol. 10 (4), 380–6. o. DOI:10.1016/j.pbi.2007.04.019. PMID 17646124.

[9] (1998) „Measurement of lipid peroxidation”. Free Radic. Res. 28 (6), 659–71. o. DOI:10.3109/10715769809065821. PMID 9736317.

[10] (2005) „A review of recent studies on malondialdehyde as toxic molecule and biological marker of oxidative stress”. Nutr Metab Cardiovasc Dis 15 (4), 316–28. o. DOI:10.1016/j.numecd.2005.05.003. PMID 16054557.

[martnett-11] Marnett LJ (1999). „Lipid peroxidation-DNA damage by malondialdehyde”. Mutat. Res. 424 (1–2), 83–95. o. DOI:10.1016/S0027-5107(99)00010-X. PMID 10064852.

[12] Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!. www.amdcc.org . [2006. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva].

[13] Hartman PE (1983). „Putative mutagens and carcinogens in foods”. Environ Mutagen 5 (4), 603-7. o.

[14] Dourerdjou, P.; Koner, B. C. (2008). „Effect of Different Cooking Vessels on Heat-Induced Lipid Peroxidation of Different Edible Oils”. Journal of Food Biochemistry 32, 740–751. o. DOI:10.1111/j.1745-4514.2008.00195.x.

[pmid11850437-15] (2002. március 1.) „Evidence of oxidative stress in human corneal diseases”. J. Histochem. Cytochem. 50 (3), 341–351. o. DOI:10.1177/002215540205000306. PMID 11850437.

[pmid17686167-16] (2007) „Glucosamine prevents in vitro collagen degradation in chondrocytes by inhibiting advanced lipoxidation reactions and protein oxidation”. Arthritis Research & Therapy 9 (4), R76. o. DOI:10.1186/ar2274. PMID 17686167. PMC 2206377.

[17] (2015. március 1.) „Semen characteristics and malondialdehyde levels in men with different reproductive problems” (angol nyelven). Andrology 3 (2), 280–286. o. DOI:10.1111/andr.297. PMID 25331426.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]