Share to: share facebook share twitter share wa share telegram print page

 

Mamurras

Mamurras
Mamurrasi parkrészlet Szkander bég mellszobrával
Mamurrasi parkrészlet Szkander bég mellszobrával
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeLezha
KözségKurbin
AlközségMamurras
Irányítószám4704
Népesség
Teljes népesség8282 fő (2006)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság25 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 34′ 39″, k. h. 19° 41′ 32″41.577500°N 19.692220°EKoordináták: é. sz. 41° 34′ 39″, k. h. 19° 41′ 32″41.577500°N 19.692220°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Mamurras témájú médiaállományokat.

Mamurras (ritkán Mamuras) város Albánia északnyugati részén, Lezha városától légvonalban 23, közúton 26 kilométerre dél–délkeletre, a Szkander bég hegyláncot(wd) határoló Lezha–Tiranai-síkság keleti peremén. Lezha megyén belül Kurbin község(wd) része, Mamurras alközség(wd) központja.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 15 284 fő,[3] Mamurras város becsült lakossága 2006-ban 8282 fő volt.[4] Látnivalókban szűkölködő agrártelepülés.

Fekvése

Mamurras a partvidéki Alacsony-Albánia északi részén található, a Lezha–Tiranai-síkság résztájegysége, a Mat(wd)Ishëm(wd) köze keleti peremterületén fekszik. Határában folyik a Droja folyócska (Lumi i Drojës).[5] A települést nyugatról kerüli el a Tiranát Shkodrán keresztül Han i Hotittal(wd) összekötő SH1-es jelű főút. Közvetlen közúti összeköttetése biztosított Laçcsal és Fushë-Krujával, emellett a durrës–shkodrai vasútvonal egyik megállója.[6]

Története

A Shkodra és Tirana közötti országút Mamurrasnál az első világháború éveiben

A 15. században Vrana grófjának(wd) birtokai közé tartozott a 20. századig kiterjedt mocsárvidékkel és erdőséggel övezett falu.[7] A 20. század elején a ShkodraTirana-országút haladt át a településen, az első világháborúban, 1917-ben pedig az ország északi részét megszálló Osztrák–Magyar Monarchia hadserege drótkötél-vontatású vasutat épített ki Lezha és Vora között, amelynek egyik állomása Mamurras volt.[8] 1924. április 6-án Mamurras közelében máig vitatott indítékból meggyilkoltak két amerikai turistát, ami a nemzetközi híradásokba is bekerülve sokat ártott Albánia megítélésének és belpolitikai válságot is okozott (lásd mamurrasi incidens).[9] 1926-ban nyugati segítséggel a mamurrasi erdőben épült fel az egyik első, a határon túli üldöztetésből Albániába menekült albánoknak lakhatást nyújtó falu.[10] A második világháborúban stratégiailag jelentős elhelyezkedése miatt – nem csak a shkodra–tiranai út haladt át a településen, de a közelben volt a patoki(wd) hadi kikötő is – az országot megszálló olasz hadsereg egyik legfontosabb fegyver- és hadianyagraktára volt Mamurrasban, valamint itt volt a rendfenntartó carabinierik székhelye is.[11] 1942. április 5-én a település mellett került sor az olasz milícia és az Abaz Kupi vezette fegyveres ellenállók közötti egyik fontos összecsapásra,[12] 1944. szeptember 12–13-án pedig szintén Kupi és Abas Ermenji vezetésével a gerillák itt ütöttek rajta és semmisítettek meg egy kilenc teherautóból álló német katonai konvojt.[13]

A környék erdeit már az 1920-as–1930-as évek intenzív fakitermelése során felszámolták.[14] A 20. század második felében, a lápvidék lecsapolását követően megjelenő szántóföldek, gyümölcsösök, dohány- és szőlőültetvények rajzolták át a táj képét, Mamurras jelentős agrártelepülés, állami gazdasági központ lett.[15]

Nevezetességei

Labdarúgócsapata a KF Adriatiku Mamurrasi.(wd)

Jegyzetek

  1. GeoNames (angol nyelven), 2005
  2. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  3. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Lezhë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  4. http://www.geonames.org/3184806/mamurras.html
  5. Pasha 2006 :5.; Sheme & Mara 2017 :111.
  6. Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  7. Nagel 1989 :157.; Schmitt 2009 :40.
  8. Hortobágyi 2010 :112–113., 124.
  9. Pearson 2004 :220.; Elsie 2010 :105.
  10. Pearson 2004 :256.
  11. Pearson 2005 :182., 253.
  12. Pearson 2005 :182–183.
  13. Pearson 2005 :386.
  14. Zojzi 1962 :45.
  15. Nagel 1989 :157.; Réti 1991 :91.; Sheme & Mara 2017 :91.

Források

  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Hortobágyi 2010: Események a balkáni hadszíntéren az első világháborúban: Az elfelejtett zászlóalj: Kutatási jegyzetek. Írta és szerkesztette Hortobágyi Ferenc. Nagykanizsa: Czupi. 2010. ISBN 9789639782143  
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2019. április 13.  
  • Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  
  • Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890  
  • Schmitt 2009: Oliver Jens Schmitt: Skanderbeg: Der neue Alexander auf dem Balkan. Regensburg: Pustet. 2009. ISBN 9783791722290  
  • Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631  
  • Zojzi 1962: Rrok Zojzi: Ndamja krahinore e popullit shqiptar. Etnografia Shqiptare, I. évf. (1962) 16–64. o.
Prefix: a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Portal di Ensiklopedia Dunia

Kembali kehalaman sebelumnya