|
Marsófalva
Marsófalva (1899-ig Rassó-Marsófalu-Urbanó, szlovákul Maršová-Rašov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban. FekvéseNagybiccsétőltól 6 km-re délnyugatra, a Vág bal oldalán fekszik. TörténeteA mai község területén a történelem előtti időkben a puhó kultúra népe lakott. A 8. században szlávok népesítették be ezt a vidéket. RassóRassó falut 1439-ben „Rasov”, 1458-ban „Rassow”, 1471-ben „Rassowa” néven említik. A vágbesztercei váruradalomhoz tartozott. 1598-ban 21 háza állt. 1784-ben 47 házában 340 lakos élt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RÁSOV. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gr. Balassa, és Gr. Szapáry Uraságok, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Predmérhez közel, mellynek filiája, földgye termékeny, legelője, fája van, első osztálybéli.[2]” 1828-ban 63 háza volt 363 lakossal. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rassov, tót falu, Trencsén várcsén vmegyében, Predmir mellett: 355 kath., 7 zsidó lak. és termékeny kis határral. F. u. b. Balassa, gr. Szapáry. Ut. p. Zsolna.[3]” A 19. század végén egyesítették Marsófalvával és Urbanóval. UrbanóUrbanót 1269-ben „Urbano” néven említik először. 1406-ban „Urbanow”, 1504-ben „Wrbanowcz”, „Urbanfalva” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1598-ban 4 ház állt Urbanón. 1784-ben 9 házában 72 lakos élt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Urbanov. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai többfélék, fekszik Kis-Jeszeniczhez nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű.[2]” 1828-ban 7 háza és 75 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Urbanov, Trencsén m. tót falu, a Vágh bal partján, termékeny kies rónaságon. Táplál 58 kath., 2 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Zsolna.”[3] A 19. században egyesítették Marsófalvával és Rassóval. MarsófalvaA mai települést 1400-ban „Marsowafalwa” néven említik először. 1462-ben „Marsofalva”, 1477-ben „Marsowa”, 1488-ban „Marsy” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Vágbeszterce várának uradalmához tartozott, később helyi nemes családok birtoka. 1598-ban 12 ház állt a faluban. 1784-ben 21 házában 134 lakosa élt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MARSOVA. Tót falu Trentsén Várm. Ura földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Predmithez nem meszsze, és annak filiája, földgye termékeny, vagyonnyai külömbfélék, el adásra alkalmatos módgyok van.”[2] 1828-ban 20 háza és 139 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Marsova, tót falu, Trencsén vmegyében, Predmir mellett, 145 kath. lak., kicsiny de termékeny határral. F. u. többen.[3]” A 19. század végén egyesítették Rassóval és Urbanóval. A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. 1924-ben, 1958-ban és 1960-ban nagy árvizek pusztítottak a településen. Később Marsófalva és Rassó különváltak, ma újra egy község, szlovákul Maršová-Rašov néven. Népessége1910-ben 467, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 764 lakosából 762 szlovák volt. 2011-ben 814 lakosából 799 szlovák volt. Nevezetességei
Jegyzetek
Külső hivatkozások
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
