Meczner László és Dékány Klára gyermekeként született.
1962–1967 között az ELTE bölcsészettudományi karán művészettörténet–magyar történelem szakon tanult. Miután bölcsészdiplomát szerzett, a Magyar Televíziónál ügyelőként és rendezőasszisztensként dolgozott. 1973-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán, Marton Endre osztályában.[1] Pályáját 1973-tól a győri Kisfaludy Színház rendezőjeként kezdte. 1975-től vezető rendező, majd 1977-től főrendező volt. 1978. november 4-én az ő rendezésében Illyés GyulaFáklyaláng című drámája volt az akkor avatott győri színház épületének első előadása.[2]
1980–1989 között Népszínház rendezőjeként dolgozott.
1989–1994 között az Arany János Színház igazgatója volt. Szorosabb együttműködést kezdeményezett a művészeti főiskolákkal, és növelte az irodalmi anyag, az előadások színvonalát. Ez idő alatt történt a színházépület rekonstrukciója, mely 1991 januárjára fejeződött be. De a színház a színházpolitika szempontjából már igazgatása kezdetétől nehézségekbe ütközött – ettől fogva számos törekvés volt színháza átvételére, bekebelezésére. 1994-ben, igazgatói mandátuma lejáratakor a Fővárosi Önkormányzat a gyerekszínházat profilváltásra ítélte.
1994–2020 között a Budapest Bábszínház igazgatójaként dolgozott. Vezetése alatt a színház és társulata is megújult, az átlagéletkor és szemlélet megfiatalodott – így például, hogy a világban tapasztalható trendeknek megfelelően egyre inkább elmosódott a határ a színház és a bábszínház között, illetve hogy az intézmény a gyermek- és felnőttműsorokban is új hangot kereső, igényességre törekvő, tematikailag, műfajilag és formailag is széles választékot kínál, tekintettel annak jelentős múltjára.[3][4]
Rendezett vendégként is, Magyarországon és külföldön is, ahogy tévéjátékot és több rádiójátékot is.
1997–2009 között a Thália Színház művészeti vezetőjeként dolgozott. Jelentős szerepe volt abban, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 1995-ben[5] beindult a bábszínész, 2008-tól[6] pedig a bábrendező képzés.[7] 2000 óta ezen osztályok egyik osztályvezető tanára.
1985-től az ASSITEJ (Association Internationale du Théâtre pour l’Enfance et pour la Jeunesse; Gyermek- és Ifjúsági Színházak Nemzetközi Szövetsége) Magyar Központjának ügyvezető titkára,[8] majd 10 éven át elnöke[9] volt. 1991-től a Színház a Gyermekekért és az Ifjúságért Alapítvány képviselője volt, ami az Arany János Színház fennmaradását, működését segítette.[10][11] Tagja a Gábor Miklós-díjat 2000 óta odaítélő kuratóriumnak.[12] 2012 októbere óta[13] a Magyar Bábművészek Szövetségének elnökségi tagja.[14] 1993–2004 között a Nemzeti Kulturális Alap Színházi, 2008–2011 között pedig a Kiemelt Kulturális Programok kollégiumának tagja volt.[15]
Felesége dr. Kis Éva gyermekgyógyász, radiológus;[16] két gyermekük született, Vera (1981) művészmenedzser, a Gradus Művészügynökség alapítója[17][18] és András (1983) orvos.[19]
Színházi rendezései
A színházi adattárban 2011. augusztus 31-i lekérdezéskor regisztrált bemutatóinak száma: 51[20]
A népszínmű regénye (írta és összeállította Kerényi Ferenc dr., Kossuth rádió, 1980)[23]
Olimpiai irodalom – irodalmi olimpia (összeállította Dr. Keresztényi József, Magyar Rádió 3. műsor Bartók Rádió, 1980)[23]
Rembrandt eladja holttestét (író: Bródy Sándor, Kossuth rádió, 1980)[23]
Boldog boldogultak (Ladislav Fuks kisregénye, Petőfi rádió, 1980)[23]
A vörös kakas (Justh Zsigmond elbeszélése, Kossuth rádió, 1980)[23]
Minek ily éjben fényleni? Kiss József költészete, Magyar Rádió 3. műsor Bartók Rádió, 1980)[23]
Az 1848-as szabadságharc színháza (összeállította dr. Kerényi Ferenc, Magyar Rádió 3. műsor Bartók Rádió, 1981)[23]
„Leláncolva az álmélkodás által.” – Hamlet 1867 előtt (összeállította Dr. Kerényi Ferenc, Kossuth rádió, 1981)[23]
Regélő színházépületek (összeállította dr. Kerényi Ferenc, Kossuth rádió, 1981)[23]
Ismeretlen ismerősök. Heinrich Schliemann (szerkesztő: Gyenes György, Kossuth rádió, 1982)[23]
A hősnő, az intrikus, a kedélyes atya és a többiek. Színészek és szerepek a XIX. században (összeállította és vezette: Dr. Kerényi Ferenc, Petőfi rádió, 1982)[23]
↑A SzövetségArchiválva2018. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöksége, Magyar Bábművészek Szövetsége – (hozzáférés: 2018. február 21.)
↑Ökrös László: Októberi esték (52-54. old.), Filmvilág folyóirat 1979/12
↑ abcdefghijklmKaposy Miklós: A szó nem száll el válogatás a magyar közszolgálati rádiók műsorából a kezdetektől napjainkig 1961–2010Archiválva2017. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, Balassi kiadó, 2014
Filip Gabriella: PasztellszínekbenArchiválva2020. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben Interjú Györgyi Annával, Színház.org, Nemzeti Magazin IV. évfolyamának, 1. szám, szinhaz.org – 2017. jan. 3.
