Melanocitastimuláló hormon

A melanocitastimuláló hormonok, melanotropinok vagy intermedinek (rövidítve MSH) egy peptidhormon-család, amely a bőrben és a hajban a festékanyag, a melanin termelését szabályozza. Ezenkívül az agyban hatással van az étvágyra és szexuális izgalomra is. Az agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődik más hormonokkal együtt egy hosszú prekurzor proteinből.

A hormoncsalád három molekulából áll: az α-, β- és γ-melanocitastimuláló hormonból. A peptidek (elsősorban az α-MSH) a bőr és a haj melanocitáiban stimulálják a melanin termelését. Az agyban hatással vannak az étvágyra és szexuális izgalomra.

Egyes állatokban, mint a karmosbékában (Xenopus laevis) az MSH termelődése megnövekszik, ha hosszabb ideig sötétben tartják. Emiatt a béka bőre sötétebb lesz és a ragadozók nehezebben veszik észre. A kétéltűekben a bőr pigmenthordozó sejtjeit melanofóráknak hívják, így a hormonra néha melanofóra-stimuláló hormonként hivatkoznak.

A hormonszint növekedése emberben is a bőr sötétedését váltja ki. Mivel mennyisége a terhesség alatt megnő, az ösztrogén hasonló hatása miatt a várandós nők bőre pigmentáltabb lehet. Az adrenokortikotrop hormon (ACTH) túltermelésével járó Cushing-kórban is előfordulhat a hiperpigmentáció. Hasonló hatással járhat a szintén kóros ACTH-szintet mutató Addison-kór is; ennek oka, hogy az ACTH és az MSH ugyanabból a hosszú prekurzor molekulából (proopiomelankortin) származik.

Az emberi rasszok eltérő bőrszínét nem az MSH nagyobb mennyisége okozza. Sok vörös hajú ember viszont az MSH-receptor eltérése miatt nem barnul le a napfény hatására.

A három MSH az ún. melanokortinokhoz tartozik, amelyek a proopiomelankortin (POMC) feldarabolódásából származó peptidhormon-család tagjai. A POMC az agyalapi mirigy elülső lebenyében (az ún. adenohipofízisben) keletkezik a kortikotropin-felszabadító hormon (CRH) hatására. Utóbbit a hipotalamusz szekretálja.^[1] A 241 aminosav hosszúságú proopiomelanokortin különböző poszttranszlációs módosításokon megy keresztül (foszforilálás, glikozilálás), majd fehérjevágó enzimek kisebb, biológiailag aktív peptidere vágják:^[2]

• POMC
  • γ-melanocitastimuláló hormon (γ-MSH)
  • adrenokortikotrop hormon (ACTH)
    • α-melanocitastimuláló hormon (α-MSH)
    • CLIP
  • β-lipotropin
    • γ-lipotropin
      • β-melanocitastimuláló hormon (β-MSH)
    • β-endorfin

A három melanocitastimuláló hormon aminosavszekvenciája a következő:

A melanocitastimuláló hormon szintetikus analógjait fényérzékeny bőrű betegek tüneteinek enyhítésére (afamelanotid) vagy szexuális ajzószerként (melanotan II) használják.

• Millington GW (2006. május 1.). „Proopiomelanocortin (POMC): the cutaneous roles of its melanocortin products and receptors”. Clin. Exp. Dermatol. 31 (3), 407–12. o. DOI:10.1111/j.1365-2230.2006.02128.x. PMID 16681590. 
• Millington GW (2007). „The role of proopiomelanocortin (POMC) neurones in feeding behaviour”. Nutr Metab (Lond) 4, 18. o. DOI:10.1186/1743-7075-4-18. PMID 17764572. PMC 2018708. 

Ez a szócikk részben vagy egészben a Melanocyte-stimulating hormone című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.