Melfi

Melfi
Melfi vára
Melfi címere Melfi zászlaja
Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Basilicata
Megye	Potenza (PZ)
Frazionék	Capannola, Foggianello, Foggiano, Leonessa, Masseria Casella, Masseria Catapane, Masseria Menolecchia, Parasacco, San Giorgio di Melfi, San Nicola, Villa Mariannina
Irányítószám	85025
Körzethívószám	0972
Forgalmi rendszám	PZ
Népesség
Teljes népesség	17 092 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	78,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	530 m
Terület	205 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
é. sz. 40° 59′ 47″, k. h. 15° 39′ 21″40.996388888889, 15.65583333333340.996389°N 15.655833°EKoordináták: é. sz. 40° 59′ 47″, k. h. 15° 39′ 21″40.996388888889, 15.65583333333340.996389°N 15.655833°E
Elhelyezkedése Potenza térképén
Melfi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Melfi témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Melfi város (közigazgatásilag comune) Olaszország Basilicata régiójában, Potenza megyében.

A város a Monte Vulture lábánál fekszik. Határai: Aquilonia, Ascoli Satriano, Candela, Lacedonia, Lavello, Monteverde, Rapolla, Rionero in Vulture és Rocchetta Sant’Antonio.

Az első települést a mai Melfi területén a daunusok alapították. A rómaiak az i.e. 291-ben alapított Venusia coloniához csatolták. A Nyugatrómai Birodalom bukása után nagy jelentőségre tett szert ugyanis a bizánciak és longobárdok által birtokolt területek határán helyezkedett el. A 11. század elején a normannok hódították meg és a Szicíliai Királyság része lett. Melfi 1059-ben az Apuliai Hercegség része lett, majd ugyanebben az évben, valamint 1109-ben is pápai zsinat színhelye volt. 1089-ben itt hirdették ki az első keresztesháborút. 1231-ben II. Frigyes német-római császár kiadta a melphei alkotmányt (Constitutiones Augustales), amelyben megerősítette királyságának kormányzási eszközeit valamint felállította az adózási rendszer alapjait. A következő évszázadokban a Nápolyi Királyság része volt és hosszas hanyatlási időszakba lépett. A város gazdasági élete a 19. században indult ismét fejlődésnek.

I. Lajos magyar király második nápolyi hadjárata során, 1350. júliusában ostrommal foglalta el Melfi várát az Acciaiuoli fivérektől, akik a várat „kiváló hozzáértéssel és vitézséggel védelmezték”.

A Névtelen Minorita szerint Melfi várának ostroma közben Lackfi Miklós és unokaöccse Dénes Benevento városánál 150 katonával 300 német zsoldoson ütött rajta, akik azt tervezték, hogy a magyar királyt megkötözve viszik Johanna nápolyi királynő elé. Lackfiék a zsoldosok egyik felét levágták, a másik felét pedig megkötözve hurcolták Lajos elé, aki lefegyvereztette, majd szétkergettette őket.^[2]

Melfi ostroma közben, július 9-én kapott I. Lajos párbajkihívást Tarantói Lajos nápolyi királytól. A párbajsegédek a nápolyi Szent Antal templomban egyeztek meg a párbaj körülményeiben: az 1351. január 6. és január 14. között lett volna II. Eduárd angol király előtt. A párbajból később nem lett semmi, mert Tarantói Lajos visszalépett.^[3]

A népesség számának alakulása:

• Castello dei Doria - a város látképét meghatározó vár, amelyet a 11. században a normannok uralkodása idején építettek. Az eredetileg négyszögletű várat a 16-18. századokban bővítették ki. I. Károly nápolyi király a várban rendezte be rezidenciáját. Később a Caracciolo, majd a Doria nápolyi nemesi családok tulajdonába került át. Otthont ad az 1976-ban alapított 'Melfi Nemzeti Régészeti Múzeumnak (Museo Archeologico Nazionale del Melfese), amely a város ókori és középkori emlékeit mutatja be.
• Santa Maria Assunta-katedrális - barokk stílusú, normann harangtoronnyal
• a 11. században épült, majd a 18. században barokk stílusban átépített püspöki palota (Palazzo del Vescovado)
• Santa Lucia-barlangtemplom (1260)
• Sant’Antonio-templom
• Santa Maria ad Nives-templom
• Santa Margherita-templom (12. század)

• Rotter, Ekkehart. Kalabrien, Basilikata. Dumont Reiseverlag, Ostfildern (2009). ISBN 978-3770155415 
• Comuni-Italiani
• Italy World Club

• A Wikimédia Commons tartalmaz Melfi témájú kategóriát.