Molnár Imre (pedagógus)
Molnár Imre (Babót, 1920. november 2. – Szigetvár, 1989. március 6.) magyar pedagógus, helytörténész, Szigetvár múltjának egyik legismertebb kutatója. Élete és munkásságaA Sopron megyei Babóton (most Győr-Moson-Sopron megye) született 1920. november 2-án. A polgári iskolát Kapuváron, a gimnáziumot Kőszegen, a bencéseknél végezte el. 1942-ben behívót kap, és csaknem hat évig van kinn a fronton, illetve hadifogságban. Ez idő alatt a német- és latinnyelv-tudása mellé az oroszt is elsajátítja. Hazatértét követően, 1949-ben Pécsett dolgozik tanítóként, 1950 és 1954 között a Szakérettségi Tanfolyam igazgatóhelyettese. Folyamatosan képzi magát, így tanítói oklevele mellé előbb orosz, majd pedig magyar–latin szakos tanári diplomát is szerez. Szigetvárra, élete legfontosabb állomására 1952 szeptemberében kerül. Első megbízatása a várban működő diákotthon vezetése lett, később, egészen nyugdíjazásáig a helyi gimnázium tanára és igazgatóhelyettese volt. A nagy múltú település és a vár atmoszférája jelentős hatást gyakorolt rá, ezért nagy lelkesedéssel vágott bele a helytörténet-kutatásba és a közösségfejlesztésbe. A helyi kulturális élet motorjává vált. Rendbe hozatta az elhanyagolt várparkot, összegyűjtötte, gondozta a nagy várvédő Zrínyi Miklóshoz köthető helyi és népi hagyományokat, kutatta a településrészek és lakosságának múltját. Alapítója és 1984-ig elnöke volt Szigetvár mindmáig legfontosabb kulturális szervezetének, a Várbaráti Körnek, amely az egri kör után az országban másodikként, 1959-ben jött létre. A település 1966-os várossá való nyilvánításában a kör és maga Molnár Imre jelentős szerepet játszott. Szeretett városáért végzett munkáját, mely egyfajta katalizátorként a helyi kulturális élet szinte valamennyi szegmensére kiterjedt, számtalan díjjal és elismeréssel jutalmazták. 1989. március 6-án hunyt el. Díjai, kitüntetései
Irodalmi munkássága (válogatás)Önálló könyvei
Fordításai
Szerkesztései
Források
|