A Momentum Mozgalom (rövidítve Momentum vagy MOMO), egy centristamagyar politikai párt. 2017 márciusában alakult, alapítója és legtovább hivatalban lévő elnöke Fekete-Győr András. A szervezet országos ismertségre a 2017 januárjában indult NOlimpia-kampánnyal tett szert, ami a 2024. évi nyári olimpiai játékokbudapesti megrendezéséről szóló népszavazási kezdeményezés volt, amely végül a magyar olimpiai pályázat visszavonásához vezetett. Ifjúsági szervezete a Momentum TizenX.
A Momentum országosan akkor vált ismertté, amikor 2017 januárjában – még egyesületként – benyújtott egy, a 2024. évi nyári olimpiai játékokbudapesti megrendezéséről szóló népszavazási kezdeményezést, amelyre 266 151 db támogató aláírást szedtek össze.[5] A kezdeményezéshez tartozó aláírásgyűjtési kampány NOlimpia néven vált ismertté és végül az olimpiai pályázat visszavonásához vezetett.[6] Párttá alakulása után a Momentum gyors növekedésnek indult és országos hálózatot épített ki,[7] melynek eredményeként jelenleg minden megyében rendelkezik alapszervezettel[8] és tagjainak száma jelenleg[mikor?] körülbelül 4000-re tehető. Számos rendezvény köthető a Momentum nevéhez, melyek között szerepelt a jelentős tömeget megmozgató 2017. május elsejei felvonulás,[9] valamint a kevésbé sikeres és különféle értelmezési kérdéseket felvető Nyitás Fesztivál is Bodajkon.[10]
A 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon[11] a Momentum a lehetséges maximum 106-ból összesen 97 országos egyéni választókerületben (OEVK) indított képviselőjelölteket,[12] aminek köszönhetően országos listával is indulni tudott. A század folyamán ez az első olyan párt, amely első megmérettetésére készülve az OEVK-k több mint 90 százalékában tudott jelöltet indítani.[13] Magukat az akkori legerősebb parlamenten kívüli pártként határozták meg,[14] legfőbb céljuknak pedig az Orbán-kormány leváltásának elősegítése és a parlamentbe való bejutás mellett a teljes politikai generáció- és kultúraváltást tekintették.[15] Kampányuk fő üzenete: „Van remény!”.[16] A párt – bár az állami támogatás eléréséhez szükséges 1 százalékos minimumot elérte – az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb alatt maradva 3,06 százalékos eredménnyel végzett, így parlamenti mandátumot nem szerzett. Ezt követően – korábbi ígéretüknek megfelelően, miszerint ha nem jutnak be, a vezetőség távozik – a párt elnöksége egységesen lemondott.[17]
A párt a 2019-es európai parlamenti választáson is elindult,[18] immár a Guy Verhofstadt által vezetett Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt (ALDE) pártcsalád teljes jogú tagjaként, ahová 2018 novemberében nyertek felvételt.[19] Az ALDE 2019. március 2-án tartott kampánynyitó rendezvényén Cseh Katalint, a Momentum EP listavezetőjét is megnevezte, mint a pártcsalád hét legjelentősebb jelöltjének („Team Europe”) egyikét.[20] A választáson a szavazatok 9,9 százalékával a harmadik legerősebb pártként végeztek így két képviselőt is küldhetett az Európai Parlamentbe.[21] 2019-ben a pártnak 825 tagja volt.[22]
A Liberális Internacionálé (LI) 2022. június 30. és július 4. között tartott szófiai kongresszusán a párt megfigyelői státuszt kapott a szervezetben.[23]
A 2024-es európai parlamenti választáson a pártnak már nem sikerült mandátumot szereznie, ezért Donáth Anna pártelnök az elnökséggel együtt lemondott. Ugyanekkor Fekete-Győr András korábbi pártelnök bejelentette, hogy újra indul az elnökségért.[24] A párt július 7-i tisztújításán végül Tompos Mártont választották új pártelnöknek.[25]
2024. november 25-én a parlament megszavazta Fekete-Győr András képviselői mandátumának megszűnését, miután Fekete-Győrt egy év börtönbüntetésre ítélték, két év próbaidőre felfüggesztve csoportosan, társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszakért, amiért évekkel korábban egy Parlament elötti tüntetésen füstgránátot dobott a rendőrsorfal felé, mindeféle személyi sérülés nélkül. Az ítélet következtében összeférhetetlenség lépett fel a mandátum birtoklása és az ítélet meghozatala miatt. Fekete-Győr ezúttal is a kormányt bírálta az intézkedés kapcsán.[26]
2025. január 15-én, Tompos Márton pártelnök bejelentette a párt belső nyilvánosságának, hogy a Momentum elindul a 2026-os választásokon. [27] Később, egy interjújában meg is erősített és hozzátette, készek összefogni a Szikra Mozgalommal, a Kutyapárttal, és a TISZA Párttal is. [28]
Szervezeti felépítése
A Momentum Mozgalom legfőbb döntéshozó testülete a Küldöttgyűlés, az operatív vezetői teendőket pedig a hét tagból álló Elnökség látja el. Ezek mellett működik a Választmány, amelynek szerepét az Alapszabály nem szabályozza, a gyakorlatban azonban fontos szereppel bír a jelöltek jóváhagyásának folyamatában és a Küldöttgyűlés üléseinek előkészítésében.[29] 2018. január 26-án alapították meg a Párt az ifjúsági szervezetét, a Momentum TizenX-et.[30]
A párt elnöke 2017-es alapításától 2021-es lemondásáig Fekete-Győr András jogász volt, a párt egyik alapítója, a NOlimpia-kampány egyik arca, aki egyben a szervezet országos listavezetője is volt a 2018-as és a 2022-es országgyűlési választásokon is. Fekete-Győr 2021 októberi lemondását követően a párt ideiglenes ügyvezető elnöke Orosz Anna, Budapest XI. kerületének önkormányzati képviselője és alpolgármestere, egyben a szervezet alelnöke lett.[31] Az ezt követő novemberi tisztújításon a Küldöttgyűlés a három induló közül 57 százalékkal Donáth Annát, a párt Európai Parlamenti képviselőjét választotta elnöknek.[32] Donáth 2022. május elején jelentette be, hogy gyermeket vár, ezért nem indul újra a pártelnöki posztért. A 2022-es tisztújításon hárman indultak a pártvezetésért: Hajnal Miklós országgyűlési képviselő, korábbi elnökésgi tag, Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, és Gelencsér Ferenc országgyűlési képviselő. Gelencsért a Küldöttgyűlés végül a szavazatok kicsivel több mint 50 százalékával megválasztotta.[33]
A 2022-es tisztújítását követően a Párt elnökségi tagjai Cseh Katalin EP-képviselő, Ilyés Márton közgazdász, Kele János közgazdász-sportújságíró, Kerpel-Fronius GáborBudapest főpolgármester-helyettese, Mihálik Edvin önkormányzati képviselő, Szeged zöld tanácsnoka, és Paróczai Anikó kispesti önkormányzati képviselő lettek.[33] A szervezet korábbi elnökségi tagjai voltak: Bárdi Zsuzsanna, Erzsébetváros alpolgármestere, Hajnal Miklós országgyűlési képviselő, Mándi László debreceni önkormányzati képviselő, és Tóth Endre Budafok-Tétény országgyűlési képviselője. Korábbi elnökségi tagok voltak még többek között Pottyondy Edina, Kádár Barnabás, Soproni Tamás, Dukán András Ferenc, Körömi Attila, valamint Buzinkay György és Berg Dániel is.
Elnökei
A Momentum Mozgalom elnökei és elnökségei 2017-es megalapításától napjainkig
1Soproni Tamás volt a Momentum első alelnöke. 2Donáth Anna a második, egyben az első női alelnök. 3Orosz Anna a párt harmadik, egyben második női alelnöke. 4Ilyés Márton Donáth első ciklusa alatt volt a negyedik alelnök. 5Cseh Katalin a Momentum ötödik, egyben harmadik női alelnöke. 6Tompos Márton a Momentum hatodik alelnöke 7Lőcsei Lajos Tompos elnöki ciklusa alatt a jelenlegi alelnök.
Tagság
A párt tagsága rendes és pártolói tagokból áll, akik a területi alapon létrehozott alapszervezetekhez tartoznak. Ezek teljes száma 2018-ban 105, amiből 95 Magyarország területén található, 10 pedig az ország határain túl.[8] A külföldi alapszervezetek közül megalakulásakor a londoni volt a legnagyobb létszámú.[47] A pártnak 2019-ben 825 rendes, és 1750 pártolói tagja volt.
A párt alapvetően centrista nézeteket képvisel,[2] elutasítja a jobb-bal és liberális-konzervatív besorolásokat, magát egyszerre nemzeti és liberális, valamint konzervatív beállítottságúnak tartja és tagsága „ideológiailag sokszínű, de meggyőzhető, vitaképes emberekből áll”.[60][61] A Momentum egyaránt fontosnak tartja nemzeti értékeink védelmét és Magyarország európai egység iránti elkötelezettségét, illetve a nyugatias berendezkedésű államokhoz való közeledést a keleti típusú diktatúrák felé való nyitás helyett, támogatja a globális piacot és a szegénypárti adózási rendszert, csökkentené az ÁFA mértékét, erősítené az integráltoktatást, lazítaná a terhességmegszakítás szabályozását, egyértelműen kiáll a homoszexuálisok jogaiért,[62] valamint enyhítené a könnyű drogok orvosi célú használatának szabályozását.[63]
A párt megalakulása óta azt vallja, hogy a teljes jelenlegi politikai elitet le kell váltani és Magyarországon egy új politikai generációnak és vele együtt egy új politikai kultúrának kell teret adni.[64]
A Momentum azért jött létre, hogy legyen újfajta politika közösség Magyarországon. Pontosan azért, hogy ne kelljen azokra szavazni, akik miatt itt tartunk.
– Pottyondy Edina, a Momentum korábbi elnökségi tagja (HVG)[65]
A Momentum sokáig elutasított mindennemű választási együttműködést, azonban miután 97 országos egyéni választókerületben összeszedték az induláshoz szükséges 500 érvényes ajánlást,[12] megerősítették, hogy hajlandóak bármelyik ellenzéki párt javára visszalépni, amennyiben az alábbi kritériumok teljesülnek:[66]
Valós matematikai esély az ellenzéki győzelemre
Vállalható, hiteles ellenzéki jelölt
Minden releváns ellenzéki párt ugyanúgy támogatja a jelöltet
A Momentum deklaráltan egyik legfontosabb feladatának tekinti a rendszerváltás befejezését és a politikai generáció- és kultúraváltást, valamint Magyarország tényleges bevezetését a 21. századba.[67] Mindezt úgy tekintik megvalósíthatónak, hogy a magyar társadalom megszabadul az ideológiai harcoktól és a jobb-bal megosztottság helyett a közös célokra koncentrálva indul el a fejlődés útján.[68][69][70]
Pártprogramok
2018-as országgyűlési választási program
A párt 2017. október 15-én mutatta be a 2018-as országgyűlési választásokra készült, Indítsuk be Magyarországot! című 363 oldalas programját,[71][72] melyet egy országjárással egybekötött társadalmi párbeszéd után, több mint 100 Momentum tag és 150 külső szakértő bevonásával dolgoztak ki.[68][73] Ebben részletesen bemutatják, milyen megoldásokat kínálnak Magyarország rendszerszintű problémáira. A program bevezető fejezetében három típusba sorolták a megoldási javaslataikat, a programot ,,a XXI. századi megoldások”, ,,a helyi megoldások” és a ,,a hazahozott tudás” programjának nevezték.[74] A párt országgyűlési programja 12 fejezetből és 45 alfejezetből áll.
A program vegyes fogadtatásban részesült a különböző sajtóorgánumok elemzéseiben. Míg a Magyar Idők szerint például „üres ígérethalmaz”,[75] mások szerint egyes elemei figyelemre méltóak.[76] A 168 Óra elemzésében „erős közepesre” értékelte a párt elképzeléseit az egészségügy átalakítására vonatkozóan,[77] míg a hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint a Momentumé a „legrészletesebb és legalaposabbnak tűnő egészségügyi program”.[78]
A Momentum 2019. március 2-án mutatta be a 2019-es európai parlamenti választásokra készült, Ne adjuk a jövőnket! című programját.[79][80][81] A párt európai parlamenti választási programja 3 fejezetből és 12 alfejezetből áll:[82]
2019-es Budapest program
A Momentum 2019. március 21-én mutatta be Budapest 2.0 című programját.[83] Bevezetője szerint „A Budapest 2.0 a Momentum jövőképe arról, hogy Budapest milyen város lehetne, ha a városvezetés aktuális politikai érdekeit háttérbe szorítva hosszú távú, jövőbe tekintő programot valósítana meg.”[84] A program három cél köré szerveződik:
2017. január 19-én a párt (akkor még egyesületként) aláírásgyűjtést kezdett egy (budapesti) népszavazás kiírásához. A népszavazási kezdeményezés célja a budapesti 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázat visszavonása volt. A szavazáson a kérdés pontos megfogalmazása a következő lett volna: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?".[92] Sok olyan is aláírta, aki szeretett volna Olimpiát Budapesten, de azt is szerette volna, hogy népszavazás döntsön erről.
A népszavazás kiírásához 30 nap alatt – február 17-ig – 138 ezer érvényes aláírást kellett összegyűjteni. Az első tíz nap alatt legalább 70 ezer aláírást gyűjtött össze a Momentum Mozgalom és a kampányát támogató pártok (Együtt, LMP, Párbeszéd).[93] Az MKKP plakátokkal támogatta a mozgalom népszavazási tervét.[94] A Momentum 180-200 ezer aláírást kívánt összegyűjteni annak érdekében, hogy biztos meglegyen a helyi népszavazás kiírásához szükséges mennyiségű érvényes szignó.[95] Egy országos népszavazási kezdeményezéssel ellentétben otthon kinyomtatott aláírásgyűjtő ívekkel bárki gyűjthetett aláírást és ezzel a lehetőséggel sokan éltek is![96] A Momentum Mozgalom képviselői 2017. február 17-én 266 151 aláírást nyújtottak be a Fővárosi Választási Irodának.[97]
Az aláírásgyűjtés során több esetben került sor a mozgalom, illetve a kezdeményezést támogató pártok aktivistái elleni tettleges támadásokra.[98][99][100][101]
Február 22-én Orbán Viktor kormányfő, Borkai Zsolt, a MOB elnöke és Tarlós István, Budapest főpolgármestere azt a döntést hozták, hogy Budapest visszalép a pályázattól.[102] A kormány határozatot hozott, amelyben felkérik a Fővárosi Közgyűlést és a MOB elnökét, hogy az olimpia megrendezésére irányuló pályázatot vonja vissza. A határozatban a korábban létrejött egység felbomlását állapították meg.[103][104] A visszalépésről formálisan a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésen döntött.[105] Egy sikeres olimpiarendezés alapja kizárólag a politikai erők közötti legalább minimális egyetértés lehet.[106]
Chikán Attila az első Orbán-kormány gazdasági minisztere „hibátlanul értelmes kezdeményezésnek” nevezte az aláírásgyűjtést. Szerinte fontos, hogy „ne csak akkor lehessen népszavazást rendezni, amikor a kormánynak éppen kedve van hozzá.”[109]
Orbán Viktor: "A Momentum Mozgalom álomgyilkosságot követett el. Nem drágállotta, hogy egyesek olimpiai álmainak meggyilkolásával törjön be a politikába."[110]
Gundel Takács Gábor a BOM szóvivője a Momentum kezdeményezése miatt történő esetleges visszalépésről: „Szerintem hülyét csinálnánk magunkból a világ előtt. Azt üzennénk, hogy merünk kicsik, jelentéktelenek lenni”.[111]
A Budapest 2024 olimpiai és paralimpiai pályázat sportolói bizottsága nyilatkozatában úgy fogalmazott a Momentum Mozgalom aláírásgyűjtésének sikere miatt előállt helyzetről, hogy: „Leírhatatlanul szomorúak és csalódottak vagyunk. Hatalmas veszteség érte hazánkat azzal, hogy véget ért a magyar olimpiai és paralimpiai álom. Egy egyedülálló világverseny hajrájában kényszerültünk arra, hogy feladjuk a küzdelmet.”[112]
Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke : "Az üzleti közösség végtelenül csalódott, mert ettől a generációtól ellopták azt a lehetőséget, hogy Magyarország olimpiát rendezzen. A következő 50 évben erre nem lesz ugyanis lehetőség."[113]
Ügynökakták nyilvánosságra hozása
Célul tűzték ki az ügynökakták titkosításának feloldását illetve visszaszerzését Oroszországtól, nyilvánossá és online kereshetővé tételét, valamint az érintettek eltiltását az állami pozícióktól.[114][115]
Újabb népszavazás-kezdeményezések
2017 áprilisában bejelentették, hogy két újabb népszavazást kezdeményeznek:[116][117]
a CEU ügyében, az eredeti állapot visszaállítására
A Kúria egyik népszavazási kezdeményezést se ítélte jogszerűnek.[118]
Állítsuk meg Orbánt és Moszkvát!-kampány
2017 áprilisában a kormány „Állítsuk meg Brüsszelt!” plakátkampányára válaszul a párt aktivistái 14 városban átragasztották a plakátok feliratait „Állítsuk meg Orbánt!” és „Állítsuk meg Moszkvát!” feliratokra, mert a párt szerint „Orbán Viktor Oroszországhoz akarja csatolni Magyarországot.”[119][120][121]
Indítsuk be Magyarországot!-kampány
A kormány "Állítsuk meg Brüsszelt!" kampányára válaszul 2017. május 1-én "Indítsuk be Magyarországot!" címmel ellenkampányt indítanak.[122][123]
Európához tartozunk tüntetés
2017. május 1-jén, Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának évfordulóján tízezres tüntetést rendezett „Európához tartozunk” jelmondattal. A tömeg a Szabadság térről a Hősök terére vonult, ahol beszédet mondott Soproni Tamás, Pottyondy Edina és Fekete-Győr András.[124]
Az Origo szerkesztőségében
2017. május 18-án az Origo.hu cikket közölt, melyben azt állította, hogy a Momentum tagjai egyrészt Soros Györgyhöz köthetők, másrészt pedig milliós fizetéseket vettek föl hallgatói önkormányzati képviselőként.[125] Ezt követően Fekete-Győr András és néhány társa engedély nélkül behatolt az Origo irodájába, és az ott jelenlévőkről azok engedélye nélkül felvételeket készített és tett később közzé.[126][127] A Momentum közleményében úgy fogalmazott, hogy „Azért mentünk, hogy megkérdezzük Kovács Andrást és az origósokat, hogy honnan szedik a hamis információkat és miért írnak lejárató cikkeket rólunk. Beszélgetni szerettünk volna velük, hogy ők is lássák, hogy ők hús-vér embereket járatnak le, és esetleg megszólaljon a lelkiismeretük.”[128]
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elítélte a párt akcióját: „Az Origo székhelye magánterület, oda pedig engedély nélkül senki – még a hatóságok sem – léphetnek be. Az engedély hiányát pedig nem pótolja a közérdekre való hivatkozás.”[129] Az Origo feljelentést tett az ügyben, mert megdöbbentőnek tartották, „hogy egy magát komolynak mondó párt elnöke olyan jogsértésre vetemedik, hogy engedély nélkül betör egy magántulajdonban lévő épületbe.”[130]
.jpg)
.png)
.png)
.png)
