Monyó

	Monyó (Moniom)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Rang	falu
Községközpont	Resicabánya megyei jogú város
Irányítószám	320004
SIRUTA-kód	50861
	Népesség
Népesség	286 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	< 5
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	201 m
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 20′ 60″, k. h. 21° 50′ 04″45.349944°N 21.834457°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 60″, k. h. 21° 50′ 04″45.349944°N 21.834457°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Monyó (Monio, románul: Moniom) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Resicabánya központjától 10 km-re északnyugatra, a Berzava bal partján, 201 méter átlagos tengerszint feletti magasságban található.

Nevének eredete

1911-ig nevének hivatalos írásmódja Monio, de pecsétjén már korábban is a Monyó alak szerepelt.

Története

Engel Pál a borzafői kerület középkori Manihó nevű falvával azonosítja.^[2] Neve 1554-ben Manıhıva, 1579-ben Manıhava, 1597-ben Manihom.

Eredeti központja a maitól hat km-re északkeletre állt. 1717-ben Muniovoként jegyzik föl, ekkor 18 ház alkotta, román lakossággal. 1723-ban Manio a neve. 1776-ban már 52 házból állt. Iskolájáról az első említés 1791-ből való. 1793-ban vonták össze a mai falutól másfél km-re, a Juroni nevű helyen és csak később települt át mai helyére.

1855-ben az Osztrák–Magyar Államvasúti Társaság vásárolta meg.

Házait hagyományosan kő alapra tölgyfából készítették (ezt a 19. század végétől váltotta föl a tégla), eleinte szalmával vagy zsúppal fedték (de 1900-ban már többségük cserép-, kisebb részük zsindelytetős) és két- vagy háromosztatúak voltak.

Krassó, 1880 és 1918 között Krassó-Szörény vármegyéhez, 1918 és 1950 között Krassó megyéhez tartozott. 1968-ban Resicabányához csatolták.

Lakossága

1900-ban 563 lakosából 542 volt román anyanyelvű; 553 ortodox vallású. 54%-uk tudott írni–olvasni és 3%-uk beszélt magyarul.
2002-ben 376 lakosából 365 román nemzetiségű; 339 ortodox, 16 baptista és 13 római katolikus vallású.

Látnivalók

A faluban élő Dușan Basista szobrászművész által alapított falumúzeum.
A 20. század elején épült vízimalom.

Gazdasága

A Petrimex cég üzemanyagot szállít és benzinkutakat szerel föl, a Meidert, Pleșa & Partenerii PVC bútorelemeket gyárt. Mindkettőt az 1990-es években alapították.

Jegyzetek

↑ A statisztikai hivatal által rendelkezésre bocsátott 2002. évi helységenkénti adatsorok az 5 főt meg nem haladó entitások számát adatvédelmi okokból nem tartalmazzák.
↑ Engel Pál: A temesvári és moldovai szandzsák török kori települései (1554–1579). Szeged, 1996, 88. o.

További információk

[1] A statisztikai hivatal által rendelkezésre bocsátott 2002. évi helységenkénti adatsorok az 5 főt meg nem haladó entitások számát adatvédelmi okokból nem tartalmazzák.

[2] Engel Pál: A temesvári és moldovai szandzsák török kori települései (1554–1579). Szeged, 1996, 88. o.

[1]

[2]