|
Munkaerő-kölcsönzésA munkaerő-kölcsönzés a legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási forma. Egy olyan háromoldalú, munkavégzésre irányuló jogviszony, amelyben a munkaerő(a munkavállaló) egy kölcsönbeadó céggel munkaszerződést köt azzal a céllal, hogy egy vagy több harmadik félnél, a kölcsönvevő(k)nél végezzen munkát. TartalmaA kölcsönbeadó cég arra vállalkozik, hogy felkutatja a megfelelő munkavállalókat, akiket a kölcsönvevő foglalkoztatni szeretne, majd a kölcsönbeadó felveszi őket saját állományába, és a foglalkoztatásukhoz kapcsolódó összes adminisztratív és pénzügyi feladatot ellátja. A munkavállaló a kölcsönbeadó céggel köt munkaszerződést, mely munkaszerződésnek kötelezően tartalmaznia kell azt a tényt, hogy a szerződés munkaerő-kölcsönzésre jött létre. A munkavégzés a kölcsönvevő cégnél történik, így a kölcsönvevő cég feladata a munkaidő beosztása, a szakmai irányítás, a szabadság kiadása, a munkavégzés ellenőrzése, az egészségre ártalmatlan és biztonságos munkahely megteremtése, ugyanakkor a kölcsönbeadó cég felel a munkaszerződés jogszerű megkötéséért, a munkáltatói bejelentések és bevallások teljesítéséért, a bér megállapításáért, bérszámfejtéséért és kifizetéséért, valamint a levont adóelőleg és járulékok befizetéséért. Szabályozása
A munkaerő-kölcsönzés fogalmát és alapvető szabályait 2001-ben vezette be A munka törvénykönyve (1992. évi XXII. tv.) XI. fejezete.[1] Itt került meghatározásra pontosan, hogy a klasszikus (tipikus) munkáltatói jogokat hogyan kell megosztania egymás között a kölcsönvevőnek és a kölcsönbeadónak, valamint itt határozták meg a forma atipikusságát, azaz azt, hogy miben tér el a hagyományos, kétszereplős munkaviszonytól. Az eltérés legfontosabb elemei, hogy nem, illetve csak korlátozottan vonatkoznak a munkavállalóra a kölcsönvevőnél fennálló kollektív szerződés rendelkezései, eltérőek a munkaviszony megszüntetésének a szabályai (pl. egyszerűbb megszüntetési feltételek és rövidebb felmondási idő), valamint a munkaviszony első fél évében nem kötelező ugyanakkora bért fizetni a kölcsönzött munkavállalóknak, mint amennyit az azonos munkakörben a kölcsönvevő alkalmazásában álló munkavállaló kap. Fél év elteltével alapbér, műszakpótlék, túlóra, ügyelet és készenlét tekintetében meg kell egyeznie a Kölcsönzött munkatárs és a "saját" ugyanazon munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak a díjazásának. Minden, a cégnél adott egyéb juttatás megilleti a Kölcsönzött munkavállalót határozatlan idejű szerződés esetén egy év, határozott idejű munkaszerződés esetén két év folyamatos kölcsönzött munkaviszony után. Azonosak ugyanakkor a munkaidőre, pihenőidőre, szabadság kiadására és a minimálbérre vonatkozó szabályok. Kölcsönbeadó cég ma Magyarországon csak olyan gazdálkodó szervezet lehet, aki eleget tett a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendeletben foglalt kötelezettségeinek. Ezek közül a legalapvetőbbek, hogy nyilvántartásba kell magát vétetnie a helyileg illetékes Munkaügyi Központban, amit a hatóság (leegyszerűsítve) akkor engedélyez, ha a vállalkozás rendelkezik megfelelő infrastruktúrával (iroda, telefon, informatikai eszközök), szakértelemmel (előírt végzettségű munkavállaló), pénzügyi háttérrel (kétmillió forint vagyoni biztosíték letétbe helyezése). Alkalmazási területeiA kölcsönbevevők egyaránt alkalmazzák magasan képzett munkavállalók rövid időre (pl. átszervezésre, válságkezelésre, akár egy projektre) történő kölcsönzésére, és alacsonyabban képzett munkavállalók igénybevételével betanított jellegű feladatok ellátására (pl. dömpingmegrendeléseik kiszolgálására). Jellemzően a foglalkoztatás időtartama néhány hét és fél év között mozog, de előfordul több évig tartó folyamatos kölcsönzés is. A pontos statisztikák elérhetőek az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. Alkalmazásának jellemző esetei
Jegyzetek
ForrásokTovábbi információk
|
