Muraközy Gyula
Muraközy Gyula (Budapest, 1892. május 13.[6] – Budapest, 1961. augusztus 31.)[7] református lelkész, teológus, szerkesztő, egyházi- és szépíró, műfordító. ÉleteMuraközy Károly (1859–1915) gyógyszervegyész, műegyetemi magántanár és Muraközy Ilona fiaként született. A Budapesti Református Teológiai Akadémián (ma: Károli Gáspár Református Egyetem) és a franciaországi Montaubani Egyetemen folytatott tanulmányokat. Ezt követően 1918-tól Kecskeméten, 1932-től Budapesten (Kálvin téri református templom) volt lelkipásztor.[8] 1936-tól a dunamelléki egyházkerület tanácsbírója, 1937-ben és 1939-ben zsinati rendes tag, 1946-tól főjegyző. 1955-ben nyugalomba lépett, de 1957-ben ismét lelkész lett előbbi helyén.[9] 1957-től haláláig a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára volt.[8] Több vers-, elbeszélés-, regény- és színdarabkötete jelent meg. Titok című verseskötetében az emberszeretet hangján írt amerikai útjáról és a tanyák világáról. Az ébredő föld című regényében a középosztály és az egyház problémáit kutatta.[10] MűveiFolyóiratokTöbb folyóiratot szerkesztett életében. Egyik szerkesztője volt a Reformátusok Lapjának (Kecskemét), a Református Figyelőnek (1928–1933), szerkesztője volt a Református Életnek (1933–1944), az Élet és Jövőnek (1945–1948). Felelős kiadója volt a Theológiai Szemlének, 1957-től főszerkesztője a kétnyelvű ökumenikus kőnyomatosnak, a Hungarian Church Pressnek. KönyvekEgyházi művek:
Rádiós prédikációi másokéival együtt jelentek meg. Szépirodalmi művek:
Jegyzetek
Források, irodalom
|