Nádasér

Nádasér
Közigazgatás
Település	Nádasérberzseny
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Nádasér Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 49′ 15″, k. h. 18° 38′ 40″48.820833, 18.64444448.820833°N 18.644444°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 15″, k. h. 18° 38′ 40″48.820833, 18.64444448.820833°N 18.644444°E

Nádasér (1899-ig Nedozser, szlovákul Nedožery) Nádasérberzseny településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Privigyétőltól 5 km-re északra, a Nyitra-folyó partján fekszik. Nádasérberzseny nyugati részét képezi.

Nádasér falut 1242-ben „Nadaser” néven említik először. Bajmóc várának uradalmához tartozott. A 13. században ura a Divéky család, majd a 14. század elején Csák Máté birtoka lett. Ennek halála után a királyra szállt. 1432-ben a husziták felégették. 1455-ben uradalmi malmot említenek a településen. 1528-tól a Thurzó család, 1637-től a Pálffyak a birtokosai. 1647-ben 36 adózó háztartása volt. A kuruc háborúk alatt 1673-ban és 1678-ban újra felégették. 1715-ben 20 ház állt a faluban, 1720-ban 27 háztartása volt. 1724-ben posztógyárat említenek a községben. 1787-ben az első népszámlálás 70 házában 429 lakost talált.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NEDOZSÉR. Tót falu Nyitra Várm. lakosai katolikusok, Ispotállya is van, fekszik Bajmótzhoz egy mértföldnyire, gyűmöltse bőven terem, fája van, réttye, földgye jó, legelője elég, piatzozása Német Prónán, és Prividgyén.”^[1]

1828-ban 80 házban 559 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, posztógyártással, olajkészítéssel, fazekassággal, méhészkedéssel foglalkoztak.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Nedozser, a Nyitra balpartján, túlnyomóan tótajku és kevés magyar lakossal. Vallásuk r. kath. Postája van, táviró- és vasúti állomása Privigye. Csupán kápolna van a községben, mely 1866-ban épült. Földesurai már a XV. században is a Pálffyak voltak. Akkoriban Nádasszer (Nádas ér) volt a község neve. Gróf Pálffy Jánosnak most is nagyobb birtokterülete van a község határában.”^[2]

1910-ben 787, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

1964-ben egyesítették Berzsennyel.

• Itt született 1555-ben Nádaséri Benedicti M. Lőrinc író, matematikus, egyetemi tanár.

Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 19. században épült.

• Nádasér Szlovákia térképén

• Nádasérberzseny
• Berzseny