Nadány

	Nadány (Nedanovce)
	Nadány - temetői kápolna
	; Nadány zászlaja
	; Nadány zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Simonyi
Rang	község
Első írásos említés	1344
Polgármester	Jozef Jakubík
Irányítószám	958 43
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	PE
	Népesség
Teljes népesség	612 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	93 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	180 m
Terület	7,00 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 35′ 35″, k. h. 18° 17′ 30″48.593056°N 18.291667°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 35″, k. h. 18° 17′ 30″48.593056°N 18.291667°E
	Nadány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nadány témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nadány (1898-ig Nedanócz, szlovákul Nedanovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.

Fekvése

Simonytól 7 km-re délnyugatra fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területét már a korai kőkorszakban is lakták.

Első írásos említése 1344-ből származik. A nyitrai vár uradalmához tartozott, 1352-től az Apponyi család birtoka. 1553-ban uradalmi major és 12 porta állt a településen. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak, emellett főként gyümölcstermesztésből, káposztatermesztésből és fuvarozásból éltek. 1715-ben 13 adózó háztartása volt. 1778-ban 3 nemesi, 20 jobbágy, 12 zsellér háztartása található itt 347 lakossal. A 18. századtól jelentős szőlőtermesztéssel és borászattal is rendelkezett. A 19. században báró Gregor Friesenhof osztrák diplomata lett a község birtokosa. 1828-ban 67 házában 467 lakos élt.

Vályi András szerint "NEDANÓCZ. Tót falu Nyitra Várm. lakosai katolikusok, fekszik Krasznónak szomszédságában, és annak filiája, földgye, réttye jó, piatzozása Nagy Tapolcsányon, Bánon, Oszlányon."^[2]

Fényes Elek szerint "Nedanocz, tót falu, Nyitra vmegyében, Ó-Krasznó vagy Széplak mellett: 459 kath., 8 zsidó lak. F. u. a posoni seminarium. Ut. p. Nagy-Ripény."^[3]

1873 és 1883 között meteorológiai állomás és szeszfőzde működött a községben.

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.