|
Nikol Pasinján
Nikol Vovayi Pasinján (örményül: Նիկոլ Վովայի Փաշինյան (Idzsevan, 1975. június 1. –) örmény politikus, 2018. május 8. óta Örményország miniszterelnöke. KarrierjeEredetileg újságíró volt, 1998-ban alapította meg saját újságát, amelyet egy évvel később bezártak rágalmazás miatt. Egy évre ítélték Szerzs Szargszján akkori nemzetbiztonsági miniszter ellen elkövetett rágalmazásért. 1999 és 2012 között a Haykakan Zhamanak ("Örmény idők") című újságot szerkesztette. A 2007-es parlamenti választáson egy kisebb ellenzéki pártot vezetett, a szavazatok 1,3%-át megszerezve. Pasinján elkötelezett híve volt Levon Ter-Petroszjánnak, aki a 2008-as elnökválasztás előtt visszatért politikához. Pasinján Ter-Petroszján támogatóinak egyik vezetője volt a 2008. februári és márciusi választások utáni tüntetéseken, amelyet a biztonsági erők március 1-jén feloszlatták, ami tíz ember halálát okozta.[1] Tömegzavarás szervezéséért elítélték, 2009 közepéig bujkált. Hét év börtönbüntetésre ítélték a tüntetésekben játszott szerepéért. 2011 májusában egy általános amnesztia keretében szabadult. 2012-ben a Ter-Petroszján széles ellenzéki koalíciójából, az Örmény Nemzeti Kongresszusból választották be a parlamentbe. Pasinján később politikai okokból elhatárolta magát Ter-Petroszjántól, megalapítva a Polgári Szerződés pártot. Két másik ellenzéki párttal együtt Pasinján megalakította a Kiút Szövetséget, amely a szavazatok csaknem 8%-át szerezte meg a 2017-es parlamenti választásokon. Ő volt a 2018-as örmény forradalom vezetője, amely Szerzs Szargszján miniszterelnököt és kormányát lemondásra kényszerítette. A parlament 2018. május 8-án választotta megbízott miniszterelnöknek, 2018 decemberében pedig megnyerte az előrehozott parlamenti választásokat. Pasinján győzelmét egyes megfigyelők eredetileg a demokrácia javulásának hirdették, míg mások pusztán populistának minősítették Pasinjánt. Pasinján új kormányában több liberális nyugati civil szervezeti aktivistát neveztek ki vezető pozíciókba, valamint a bársonyos forradalom támogatóit, akiknek nem volt korábbi politikai tapasztalatuk. Pasinján később politikai okokból elhatárolta magát Ter-Petroszjántól, megalapítva a Polgári Szerződés pártot. Két másik ellenzéki párttal együtt megalakította a Kiút Szövetséget, amely a szavazatok csaknem 8%-át szerezte meg a 2017-es parlamenti választásokon. Ő volt a 2018-as örmény forradalom vezetője, amely Szerzs Szargszján miniszterelnököt és kormányát lemondásra kényszerítette. A parlament 2018. május 8-án választotta megbízott miniszterelnöknek, decemberben pedig megnyerte az előrehozott parlamenti választásokat.[2][3] Pasinján győzelmét egyes megfigyelők eredetileg a demokrácia javulásának hirdették,[4] míg mások pusztán populistának minősítették.[5] Kormányában több liberális nyugati civil szervezeti aktivistát neveztek ki vezető pozíciókba,[6] valamint a bársonyos forradalom támogatóit, akiknek nem volt korábbi politikai tapasztalatuk.[7][8] Ő vezette végig Örményországot a 2020-as hegyi-karabahi háborún, amely Örményország és az önmagát függetlennek kikiáltó Hegyi-Karabah Köztársaság és a szomszédos Azerbajdzsán közötti tört ki a hegyi-karabahi konfliktus miatt. A háborúnak 44 nap után vetett véget, 2020. november 9-én aláírt háromoldalú tűzszüneti megállapodás, amely jelentős emberi, anyagi és területi veszteségeket okozott az örmény félnek. Kormányát bírálták Örményországon belül a háború irányítása miatt.[9] A háborút követően Pasinjánt árulásért vádolták, és a tüntetők lemondására szólították fel. A tiltakozások és a 40 magas rangú katonatiszt lemondására felszólító nyilatkozata ellenére (amit puccskísérletnek minősített), Pasinján ellenállt a politikai hatalom átadására irányuló felhívásoknak.[10][11] 2021. április 25-én bejelentette hivatalos lemondását, hogy júniusban előrehozott választásokat lehessen tartani, bár továbbra is megbízott miniszterelnökként állt a választások előtt.[12] Pártja megnyerte a 2021-es választást, az összes szavazat több mint felét megszerezve.[13] Kapcsolatok az Európai Unióval 2022. augusztus 31-én találkozott az Európai Unió Tanácsának elnökével, Charles Michellel Brüsszelben, hogy megvitassák az örmény–azerbajdzsáni határválság békés megoldását.[14] 2023. február 17-én Münchenben találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A felek megvitatták az Örményország és az Európai Unió együttműködésével kapcsolatos különböző kérdéseket. A felek emellett eszmét cseréltek a Keleti Partnerség gazdasági és beruházási terve keretében Örményországban megvalósítandó projektekről.[15] Az örmény Országgyűlés elnöke, Alen Szimonján 2024. február 29-én kijelentette, hogy Örményországnak törekednie kell az EU-tagságra.[16] Válaszul március 2-án Pasinján tanácsolta, hogy Örményország hivatalosan a következő napokban, legfeljebb egy hónapon belül jelentkezzen EU-tagjelöltként.[17][18] Pasinján március 5-én kijelentette, hogy Örményország legkésőbb 2024 őszéig jelentkezik az EU-tagjelöltségre.[19] A 2024-es koppenhágai demokrácia-csúcstalálkozón kijelentette, hogy szeretné, ha Örményország még ebben az évben az Európai Unió tagjává válna.[20] MagánéleteFelesége Anna Hakobján, a Haykakan Zhamanak főszerkesztőjét. Három lányuk és egy fiuk van.[21] Hivatalosan nem házasok, és nem volt egyházi szertartásuk sem. Pasinján kijelentette, reméli, hogy egyszer egy örmény apostoli templomban házasodhatnak össze.[22] Fiuk, Ashot önként jelentkezett szolgálatra Artsakhban 2018-ban, majd 2020 októberében a 2020-as hegyi-karabahi háború alatt.[23][24] Anyanyelvén, az örményen kívül oroszul,[25] angolul,[26] és franciául beszél.[27][28] Az interjúkban azonban szívesebben használja az örmény nyelvet. A 2021-es örmény parlamenti választások kampánya alatt felajánlotta, hogy fiát, Ashotot kicseréli az Azerbajdzsánban tartott összes örmény hadifogolyra.[29] A csere soha nem történt meg. Jegyzetek
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.jpg)
