Oláh György (főügyész)

Ez a szócikk a főügyészről és helytörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Oláh György (egyértelműsítő lap).

Oláh György (Békésgyula, 1851. november 30. – Gyula, 1900. augusztus 8.) megyei főügyész, helytörténész.

Apja jómódú asztalosmester volt. Az I-VI. gimnáziumi osztályt Békésen, a VII. és VIII.-et Debrecenben, ugyanitt a teológiát és jogot is végezte. Mint robusztus, atléta termetű ember tagja volt a debreceni diák tűzoltóegyletnek és «kis botos»-i tisztséget viselt. 1872-ben hazament Gyulára és a vármegyénél írnoki állást foglalt el. Két év múlva felment Budapestre és az egyetemen elvégezte a jogot; mint joggyakornok Krajcsik Ferenc ügyvédi irodájában működött.

1878-ban ügyvédi vizsgát tett és Gyulán ügyvédi irodát nyitott. Élénk tevékenységet fejtett ki a város politikai és társadalmi életében. Az 1880-as években megalakította a sportklubot, melyet azonban nem tudott megszilárdítani. 1877-ben Budapesten az atlétaversenyen bokszban első díjat nyert. Az 1880-as évek közepén Békés megye a tiszti ügyészi állásra emelte. Mikor az agrárszocializmus Orosházán föllépett, Reiszig Ede főispán őt küldte oda helyettesített főszolgabírónak és pár hét alatt a kedélyeket lecsillapította.

Elnöke volt az önkéntes tűzoltóegyletnek. Kísérletet tett a zene terén, tehetséges műkedvelő volt a festészetben. A Békés megyei közművelődési egyesület létrejötte csaknem osztatlanul az ő műve. Hosszas rákbetegségben hunyt el. Könyvtárát a Magyar Nemzeti Múzeum vásárolta meg.

A Békésnek Jancsovics Emil szerkesztése alatt segédszerkesztője, majd felelős szerkesztője volt; amikor megvált a szerkesztéstől, holtáig legbuzgóbb munkatársa volt a lapnak; cikkei a Békésben (1888. 46. és köv. sz. Angyalkútnál, adatok a szabadságharcz történetéhez, 1889. 2. és köv. sz Békésmegye közélete a XVIII. század elején, 1891. 2., 3. és 8. sz. A forradalom költészete Békésvármegyében, 1898, 10-14. sz. A Kőrös-Berettyóvölgy őskora); a Békésvármegyei rég. és művelődéstört. Évkönyvekben (XIII. 1888. Boszorkányperek Békésvármegyében, különnyomatban is).

• Békésvármegye 1848-49-ben. Gyula 1889, 1892. Két kötet.
• Ezechiel. Gyula, 1897. (Ism. Békés 15. sz.).
• Munkásügyünk. Gyula, 1898.

Szerkesztette a Békési Lapokat 1878. jan. 1-től aug. 4-ig Gyulán; Békésvármegyének a török uralom alól felszabadítása két évszázados ünnepélyének Emlékkönyvét. (Gyula, 1895. Ebben tőle: Bevezetés, Békésvármegye a magyar nyelvért, Békésvármegye az alkotmányért).

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Békés (1900. aug. 12.).
• Békésmegyei Hírlap (1900. aug. 11.).

1. ↑ Oláh György, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11371/11405.htm