|
Oravka
Oravka (magyarul Kisárva[2] lengyelül Orawka, IPA: [ɔˈrafka], szlovákul Orávka) falu Lengyelországban, az egykori Nowy Sącz, a mai Kis-lengyelországi vajdaságban. FekvéseJablonkától északra, a Fekete-Árva völgyében fekvő 900 lakosú falu. TörténeteA falut a lengyel Jerzy Wilga alapította 1585-ben, aki a falu első bírája is volt. Thurzó Ferenc és Thurzó György árva vármegyei főispánok rendelték el a környék benépesítését.[3] Plébániája 1648-ban létesült az ellenreformáció helyi központjaként.[3] Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus templomát 1650 és 1656 között építették,[3] ez a környék legértékesebb fatemploma, egyben Árva vármegye legnagyobb fatemploma volt.[2] Falfestményei 1711-ből valók, 49 magyar szentet (köztük Szent Istvánt, Szent Imrét, Szent Lászlót) is ábrázolnak.[3] Mögötte áll az egykori vámház épülete. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ORAVKA. Kulich. Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik kellemetlen helyen Tersztenához 4 órányira, Betegeknek való Háza is van, vásár is esett ez előtt benne,’ de most nem igen járják, határja zabnál egyebet nem igen terem.”[4] Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Oravka (Kulich), tót falu, Árva vmegyében: 595 kath., 8 zsidó lak. Sok szarvasgomba, 30 5/8 sessio. Itt a plébánusnak van joga pálinkát méretni. F. u. az árvai uradalom.”[5] A 20. század elején nevét „Kisárva” megnevezésre magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak.1910-ben 629, túlnyomórészt lengyel lakosa volt. A trianoni diktátumig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott. Egyike a trianoni diktátum aláírása után egy hónappal – a belgiumi Spa-ban tartott diplomáciai konferencia által – Lengyelországnak ítélt tizennégy felső-árvai falunak. 1939 és 1945 között a Szlovák Köztársasághoz tartozott. Nevezetessége
Jegyzetek
További információk A Wikimédia Commons tartalmaz Oravka témájú médiaállományokat.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
