|
Płock
    Płock (németül Plotzk, Plozk, 1939-41: Plock, 1941-45: Schröttersburg, magyarul: Palacka) város Lengyelország középső részén, a Mazóviai vajdaságban. FekvéseA vásros a Visztula mentén fekszik, 738 km-re a forrástól és 319 km-re a balti-tengeri torkolattól. Története1900-igA 10. századig pogány kultusz regionális központja a mai Tumski-dombon volt a település területe. Ekkor fejedelmi megerősített városka épült. 1009 körül bencéseket hívtak Płockba. Ezt követően, 1031-ben a város elpusztult az orosz Jaroszláv és Msztyiszlav Vlagyimirovics támadásában. 1037-1047 között Płock Masław, II. Mieszko vajdája önálló államának fővárosa volt. 1075-ben alapították a Mazóviai püspökséget, melyet később Płocki püspökségnek hívnak, az első püspök Marek volt. 1079–1138 között Płock volt az állam fővárosa (I. Ulászló Herman és Ferdeszájú Boleszláv uralkodása alatt). A 11. században először jelent meg a latin nyelvű oklevelekben a "Płock" név 1130–1144 között a várhegyen Malonnei Aleksander püspök építette fel a román stílusú székesegyházat. 1138-ban meghalt Ferdeszájú Boleszláv, Płock Mazóvia fővárosa és a Mazóviai Fejedelemség székvárosa lett. 1177-ben először a városban először vertek pénzt. Három évvel később, 1180-ban a Szent Mihály-templom mellett elemi iskola nyílt, amely a középkori iskolák közül egyedülállóan ma is működik (jelenleg mint Stanisława Małachowski Általános Gimnázium). 1237-ben a város I. Mazóviai Konrádtól lengyel típusú városi jogokat kapott. Ezeket 1255-ben Mazóviai I. Siemowit megerősítette és kiterjesztette. 1262-ben a Mindaugas vezetésével támadó litván és kijevi hadsereg felégették a várost, melyet 1276-ban megismételtek. 1325-ben I. Lokietek Ulászló vezetése alatt a kis-lengyelországi lovagok égették fel a várost. Négy év múlva, 1329-ben Luxemburgi János cseh király és Werner von Orseln, a Német Lovagrend nagymestere ostromolta a várost, ami után a płocki hercegség cseh hűbérbirtok lett. 1351-1370 között a płocki hercegség Nagy Kázmér uralkodása alatt, megépültek a városfalak, új gótikus vár épült. 1405-ben Aleksandra hercegnő, II. Jagello Ulászló nővére és IV. Płocki Siemowit herceg felesége megalapította a mai napig működő Szentháromság-kórházat.1410-ben Płock képezte a fő utánpótlási bázist a Német Lovagrend elleni nagy háborúban. 1435-ben I. Płocki Vladiszláv megújította a város privilégiumát (chełmi jogok). 1495-ben az meghalt płocki fejedelem, II. Płocki János, a Płocki Fejedelemséget a lengyel koronához csatolták. Ekkor a város a Płocki vajdaság és sztarosztaság fővárosa lett. 1496-ban a város újabb jogot kapott, vízvezeték építésére. 1511-ben hatalmas tűzvész pusztította el a várat és a várost. Ezután, 1529-ben a sztarosztaság Sforza Bona királyné kezeibe kerül. 1532-ben a támpillérek eltávolítása nyomán összedőlt a városfalak egy része. 1534-ben Jan Alantsee polgármester városi vízvezetéket épít, élve a korábban kapott jogokkal. 1564-ben a város épületeinek száma elérte a 600-at, ez az akkori Varsóéval összemérhető szám volt. Ám 1603-ban súlyos járványban több, mint kétezer lakos halt meg. 1616-ban a 105 évvel korábbi eseményekhez hasonlóan ismét leégett leégett a város több, mint 70%-a. 1625-ben pedig újabb járvány szedett kétezer áldozatot. 1657-ben a svéd hadsereg pusztította el Płockot. 1705-ben ismét rombolások voltak a városban az északi háború idején. 1793-1816 között Lengyelország második felosztása után a város porosz megszállás alá került és kamara és helytartóság székhelye lett. 1803-1816 között bontották le a városfalakat és kapukat. 1806-ban a francia hadsereg Płockba indult. Egy évvel később, 1807-ben Płock a Varsói Hercegség egyik megyéjének fővárosa lett. 1811-ben az egykori Szentháromság templom épületében megnyílt a színház. 1816-ban Płock a Kongresszusi Lengyelország vajdasági székhelye lett. 1820-ban megalapították a Płocki Tudományos Társaságot. Négy évvel később, 1824-ben kiadták az első płocki folyóiratot a Dziedzilia – czyli Pamiętnik Płockit. 1825-ben I. Sándor cár meglátogatta Płockot. Ekkor már folytak az 1824-1827 között zajló építések, melynek során Jakub Kubicki felépítette a klasszicista városházát. 1831-ben a płocki városházán ülésezett utoljára a Lengyel Királyság forradalmi szejmje. 1837-ben Płock kormányzósági központ lett. Ekkor már építették a hidat a Visztulán. Az építkezés 1836 és 1839 között folyt. 1846-ban kezdték meg a gőzhajózást Visztulán. 1869-ben nyílt meg a Vasárnapi Kereskedelmi Iskola (az egyik első szakiskola Lengyelországban), amely jelenleg Gazdasági-Kereskedelmi Iskola. Ebben az évben volt az élelmiszer-kereskedők „Zgoda” szövetkezete megalakulása, ez az egyik első szövetkezet Lengyelországban. 1900-tól napjainkig1906-ban gimnáziumot alapítottak a városban. 1920 augusztus-18-20 között Płockot hősiesen védték az orosz támadás ellen a lengyel–szovjet háború alatt Emiatt 1921. április 10-én Józef Piłsudski marsall a várost kitünteti a Krzyż Walecznychhel (Bátrak keresztjével). 1937 – 1938 – a Visztula állandó vasúti hídját építették. 1939-ben a várost a Harmadik Birodalomhoz csatolták, a ciechanówi helytartóság járási központjaként Schröttersburggá átnevezve. 1945-ben a lengyel hadsereg és a Vörös Hadsereg szabadította fel a várost a német uralom alól. 1951-ben a városban állatkert nyílt. 1959-ben döntés született a Mazóviai Petrolkémiai-Kőolajfinomító Vállalat megalapítására (később PKN Orlen). 1975-ben a város vajdasági székhely lett, új utak, iparvállalatok, a város gyorsan épül, jelentős népességnövekedés volt ekkor. 1991-ben a várost meglátogatta II. János Pál pápa. 1999-ben megtörtént Płock leminősítése járási székhellyé. 2007-ben átadták a második, – Szolidaritás hídat a Visztulán (Lengyelország leghosszabb kábelhídja). Nevezetességei
Płock városrészei2004-es adatok:
Testvérvárosok
JegyzetekTovábbi információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
