Pierre de Coubertin

	Pierre de Coubertin
	1915-ben
	A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2. elnöke
	Hivatali idő; 1896 – 1925
Előd	Dimítriosz Vikélasz
Utód	Henri de Baillet-Latour
Született	1863. január 1.; Párizs, Franciaország
Elhunyt	1937. szeptember 2. (74 évesen); Genf, Svájc
Sírhely	Bois-de-Vaux Cemetery
Szülei	Marie Marcelle Gigault de Crisenoy; Charles-Louis de Frédy de Coubertin
Házastársa	Marie Rothan
Foglalkozás	történész; neveléstudós; tanár; író; rugby union match official; politikus; sportvezető; alapító;
Iskolái	École Libre des Sciences Politiques
Díjak	Knight Officer of the Order of the Polar Star; Commander of the Order of St. Olav‎; Grand Cross of the Order of the Phoenix; Commander First Class of the Order of the White Rose of Finland; Officer of the order Orange-Nassau; 2nd Class Order of the Crown; Knight of the Order of the Crown (Romania); Románia Csillaga érdemrend; Ferenc József-rend nagykeresztje; Officer of the Order of Leopold II; Glory of sport; World Rugby Hall of Fame (2007); Order of the White Lion 5th Class;
	Pierre de Coubertin aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre de Coubertin témájú médiaállományokat.

Pierre de Frédy, Baron de Coubertin (Párizs, 1863. január 1. – Genf, 1937. szeptember 2.) francia pedagógus, történész, sportvezető, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítója, 1896 és 1925 között elnöke.

Élete

Coubertin Versailles mellett született, szülei: Charles Louis de Frédy és Agathe-Gabrielle de Mirville. Ősi nemes családjának eredete a római de Fredis-családig (Felice de Fredis, a Laokoón-csoport megtalálója) vezethető vissza.

A Sorbonne-on művészetet, filológiát és jogtudományt tanult. Tanulmányúton járt Kanadában, az USA-ban és Angliában is. Itt hallott először Thomas Arnold gondolatáról. Ezután meggyőződésévé vált, hogy a nevelésben az új út a követendő, és az egész emberiséget át akarta formálni a test, a lélek, és a szellem egységében. 1880-ban meg is alakította a Nemzeti Ligát a testnevelésért, 1888-ban sportpropaganda-bizottságot hozott létre.

1880-ban – az archeológusok az antik görög olimpiával kapcsolatos legújabb kutatásainak hatására – az olimpiai játékok újjáélesztését szorgalmazta, ami a nemzetek önösségén átívelve hozzájárulna a békéhez és ahhoz, hogy a nemzetek könnyebben megérthessék egymást. Coubertin elképzelése szerint csak felnőtt férfi sportolók vehetnének majd részt a tornán, az antik példának megfelelően. A nőket azonban nem lehetett hosszú ideig kizárni a versenyekből az egyre inkább emancipálódó világ miatt. Coubertin kezdeményezte az antik olimpiák öttusa versenyeinek analógiájára az – (akkori) modern kornak megfelelő – modern pentatlon vagyis öttusa versenyeket. A próbák egy hírvivő által leküzdendő feladatokat jelképezik: lovaglás, párbajlövés, párbajvívás, úszás és futás.

Coubertin a Union des Sociétés Françaises de Sports Athlétiques (Francia Atlétikai Egyesületek Uniója) nevű francia sportszervezet főtitkára is volt.

1894. június 23-án a görög Dimítriosz Vikélasszal együtt megalapította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amelynek főtitkára, később (1896–1925) elnöke lett.

Az 1912-es olimpia művészeti versenyében ő maga is indult, álnéven benyújtott Óda a sporthoz című versével sikerült is nyernie.

Idézetek

Neki tulajdonítják a következő idézeteket:

„Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos!”
„Gyorsabban, magasabbra, erősebben!”

Egyik idézet sem Coubertintől származik: az első nevezetes mondást Ethelbert Talbot, Közép-Pennsylvania episzkopiális (anglikán) érseke mondta el az 1908-as londoni olimpia előestéjén, a versenyzők számára rendezett misén a Szent Pál katedrálisban. A második idézet Henri Didon domonkos pátertől, Coubertin barátjától származik.