|
PolimerizációA polimerizáció olyan kémiai reakció, amely során több monomer polimerré kapcsolódik össze. A polimerizáció az egyesülés (más néven szintézis) egyik fajtájaként kategorizálható. Típusai:
LáncpolimerizációA láncpolimerizáció láncreakció, melyben a monomerek polimerré kapcsolódnak össze. Ez bizonyos esetekben csupán iniciátorokkal és katalizátorokkal indítható meg, más esetekben akár szobahőmérsékleten bekövetkezik, például sztirol esetén. Ezek megindulása inhibitorokkal gátolható. A láncpolimerizációban, mint minden láncreakcióban, három alapvető elemi reakció különböztethető meg:[1]
A folyamat jellemzője, hogy pillanatnyi láncreakció, melléktermék nem keletkezik. MűanyaggyártásLáncpolimerizációs reakcióban monomerként telítetlen kötést vagy feszült gyűrűt tartalmazó vegyületek vehetnek részt. A műanyaggyártás területén a kettős kötést tartalmazó vegyületek jelentősek. Ezekben a két kötés nem ekvivalens, a pi-kötést létrehozó elektronpár nagyobb reakcióképességű, ezért különböző aktiváló ágensekkel könnyedén reakcióba lép. Ilyenek a vinil vegyületek, vagy a legegyszerűbb képviselő, az etilén, melyből polimerizációval polietilén hozható létre. Példa: Polietilén: CH2=CH2 × n = –[CH2-CH2]n– ahol n az ún. polimerizációs fok (röviden polfok, azaz hány monomer kapcsolódik össze). Jelentősek még a konjugált diének, melyek főképp szintetikus kaucsukok, műgyanták előállításában játszanak fontos szerepet. Lépcsős polimerizációPolikondenzációPolikondenzáció során két molekula egyesülésekor egy nagyobb molekula (polimer) és egy kismolekulájú melléktermék (pl. víz) keletkezik. A melléktermék többféle módon eltávolítható, pl. melegítéssel. Példák: poliamid, polikarbonát PoliaddícióA poliaddíció során egy telítetlen vegyület kettős vagy hármas kötése felszakad, a felszabaduló elektronok atomokat, atomcsoportokat kötnek meg. Nem keletkezik melléktermék. Példa: poliuretánok  Lánc és lépcsős polimerizáció összehasonlítása
Jegyzetek
Források |
