Thewrewk József, Thewrewk János dézsmaszedő, dévai jegyző és Götffy Borbála fia. Gimnáziumi éveit a szászvárosi református gimnáziumban töltötte. Később, tanítói diplomája megszerzése után 1813-ban ő maga is tanított itt, magyar nyelvet és esztétikát. 1817-től, mint királyi, táblai jegyző Marosvásárhelyen, majd ügyvédi vizsgát tett 1820-ban, és ezután Pestre költözött. Pesten királyi táblai jegyzőnek esküdött fel, és 1823. december 29-én a magyarországi ügyvédi oklevelet is megszerezte. Terve volt, hogy ügyvédi tevékenységét Pesten folytatja, a nagy értékű műgyűjteményét ért sorozatos lopások miatt mégis úgy gondolta, hogy inkább Pozsonyba költözik. Ezután kizárólag az irodalomnak élt. Epigrammagyűjteményeket adott ki, melyeknek célpontja a haladó politikai és irodalmi törekvések képviselői voltak. 1828-ban Magyarországot beutazta egy festővel, utazása során, meglátogatta Kazinczyt. Ettől kezdve elkötelezett híve és gyűjtője lett a magyar irodalomhoz, történelemhez és művészetekhez kapcsolódó relikviáknak. 1845-ben Orosz Józseftől átvette a Hírnök szerkesztését, de az még az év június 30-án meg is szűnt. Ugyanebben az évben sorsa rosszra fordult, és felesége meghalt. Képgyűjteményét tűzvész pusztította el, ezért 1852-ben Pestre ment lakni, gyűjteményeiből néhányat, köztük a róla elnevezett kódexet[1] sikerült kiadnia. Élete utolsó éveire a szépirodalmi tevékenység volt jellemző, de nyelvészeti gyűjteményeit is folyamatosan fejlesztette. Nyelvújítóként is ismert személy volt, a sok új magyar szót alkotott, mint a honvéd, urbér, de még több régi szót fedezett különösen a székely nyelvterületről. 1870. november 4-én halt meg Budapesten.
Három értekezés Hunyady Székely János magyarországi kormányzó, törvényes ágyból lett születésének bebizonyítására. (Jegyzetekkel közölve). Pozsony, 1825.
Tíz csapás. Pest, 1830. (Versek.).
Gróf Vay Ábrahám életírása. Pozsony, 1830.
Anticyrai tobák. Írta a Tíz csapás szerzője. Esztergom, 1830. (Névtelenül).
Tolnai emlék, Esztergom, 1830.
Néhai Galantai Balogh János több vármegyék főfő táblabírája és nyolcz országgyűlés hires követe életrajza. Esztergom, 1830.
Alapmondások. Pozsony, 1830-31. Négy füzet.
Magyar anthologia. Pozsony, 1832. Takács Gáspár arcképével, két kötetben. (Horváth István, Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás magyar királyoknak védelmeztetések a nemzeti nyelv ügyében. Dankovszky Gergely. A magyar nemzet maradéki az ősi lakóhelyekben.).
Honosi érzések. (Magyarul és németül). Pozsony, 1833. (Egyedül a magyar szöveg).
.svg){kind=small}
