Postatakarékpénztár

	Postatakarékpénztár
Település	Budapest V. kerülete
Cím	Hold utca (4.)
	Építési adatok
Megnyitás	1901
Építési stílus	szecesszió
Tervező	Lechner Ödön; Baumgarten Sándor
Építész(ek)	Lechner Ödön
	Hasznosítása
Felhasználási terület	banképület
Tulajdonos	Magyar Királyi Postatakarékpénztár
	Elhelyezkedése
	Postatakarékpénztár Pozíció Budapest V. kerülete térképén
	é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 19° 03′ 08″47.504167°N 19.052222°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 19° 03′ 08″47.504167°N 19.052222°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Postatakarékpénztár témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Nem tévesztendő össze a következővel: Postapalota (Budapest).

A Magyar Királyi Postatakarékpénztár épületét (Budapest V. ker., Hold utca 4.) 1901-ben adták át, Lechner Ödön és Baumgarten Sándor tervei alapján épült szecessziós stílusban. Budapest kiemelkedő szecessziós műemlékének számít. Ma a Magyar Államkincstár működik benne.

Építési története

Az 1800-as évek végének gazdasági fellendülésével az országos bankhálózat is fejlődni kezdett, 1895-ben létrejött a Magyar Királyi Postatakarék-pénztár. Az 1899-ben budapesti székház felépítésére kiírt pályázatot Lechner Ödön terve nyerte, az épület másfél év alatt készült el, és Lechner életművének egyik legkiemekedőbb alkotásává vált. A Postatakarék-pénztár székháza a kor legolcsóbban felépített középületének számított. Az épület a magyarországi szecesszió csúcspontja, Lechner pályájának csúcsa, szintézise. 1900-ban az épületért a Képzőművészek egyesülete „Nagy Aranyéremmel” tüntette ki, és 1900. július 1-jén I. Ferenc József magyar királytól megkapta a „királyi tanácsos” címet is.

Jellegzetességei

Lechner magyaros stíluskeresésének és a szecesszió magyarországi kezdetének egyik legszebb példája.^[1] Lechner letisztult formavilága ennél az épületénél érvényesül a legtökéletesebben. A lechneri szecesszió jellemzői a magyaros virágmotívumok és a színes kerámiacserepek és majolikák. A sarok- és középrizalitokat nyolcszögletű oszlopok mutatják, felül indiai motívumú toronyvégződésekkel. A magas, tagolt tetőn színes Zsolnay-kerámiadíszeket és cserepeket alkalmaztak. Takarékpénztárról lévén szó, az oromzatot aranysárga méhkasok díszítik, mint a gyűjtögetés és takarékosság szimbólumai. Az épület építészeti szenzációjának, technikai újdonságának számított a pénztárcsarnok üvegkupolája, ezt azonban a 30-as években, miután az időjárás viszontagságai következtében balesetveszélyessé vált, le kellett bontani, majd teljesen más jellegű tetővel pótolták. A székház Lechner által tervezett berendezését a 30-as években, a Bauhaus terjedésével, a szecesszió elleni támadás jegyében lecserélték, csak 2 pad maradt meg.^[2]

Képtár

Bejárat
Világítótest
Homlokzatrészlet
Felső díszítésrészlet
Belső tér
Belső tér
Lépcsőház
Lépcsőház
Belső tér
Tetőrészlet (zölddel)

Jegyzetek

↑ Magyar Királyi Postatakarékpénztár. BudapestCity.org. [2019. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 28.)
↑ Imre Krisztina: Postatakarékpénztár, www.panoramablog.eu, 2011, [1] Archiválva 2017. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben

Külső hivatkozások

Emlékirat a m. kir. Postatakarékpénztár fennállásának 50. évfordulója alkalmából, Budapest, 1936
Körmendy József: A magyar postatakarékpénztár, Budapest, 1939
Magyar Államkincstár honlapja
Egyéb fényképek

További információk

(szerk.) Bakos János – Kiss Antalné – Kovács Gergelyné: Postaépítészet Magyarországon , Távközlési Könyvkiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-7588-07-8, 38-39. o.

Ez az épületről vagy más építményről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Magyar Királyi Postatakarékpénztár. BudapestCity.org. [2019. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 28.)

[2] Imre Krisztina: Postatakarékpénztár, www.panoramablog.eu, 2011, [1] Archiválva 2017. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben

[1]

[2]