Pozsonyi Evangélikus Líceum

	Pozsonyi Evangélikus Líceum
Alapítva	1606; 1991;
Hely	Szlovákia, Pozsony
Típus	iskola
Műemlékvédelmi besorolás	szlovák műemlék
	Elhelyezkedése
	Pozsonyi Evangélikus Líceum Pozíció Pozsony térképén
	é. sz. 48° 07′ 29″, k. h. 17° 05′ 28″48.124759°N 17.091043°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 29″, k. h. 17° 05′ 28″48.124759°N 17.091043°E
	A Pozsonyi Evangélikus Líceum weboldala

A Pozsonyi Evangélikus Líceum neves, 1606-1923 között működő evangélikus oktatási intézmény volt Pozsonyban. A szlovák irodalomtörténetben is jelentős szerepet játszott, az itt szerveződő szlovák diáktársaság fontos lépéseket tett a szlovák irodalmi nyelv fejlesztésére. 1991 óta újra létezik ilyen néven egyházi iskola.^[1]

Története

A bécsi békeszerződés (Bocskai - Rudolf) engedélyezte a szabad vallásgyakorlatot a Magyar királyságban. Az újonnan megalakult pozsonyi evangélikus gyülekezet lelkészt és rektort is hívott magának a Német-római Birodalomból, hogy a városban megalapítandó iskolájukat vezesse. A rektor, Kilger Dávid^[2] 1606. december 9-én érkezett a felső-pfalzi Lauingenből Pozsonyba, és 1607 januárjában ünnepélyesen megnyílt a pozsonyi evangélikus iskola. Magyar, német és latin nyelven oktattak. 1682-ben újrakezdték az oktatást. 1714-ben Bél Mátyás lett az intézmény rektora, aki számos minőségi változtatást eszközölt az oktatásban. Javaslatára megvásárolták Gleichgross György lelkész könyvtárát.

Lang Mátyás (1622-1682) evangélikus lelkész is nagyban hozzájárult a könyvtár megalapozásához. 1724-ben újraalapították értékes könyvtárát. A könyvtár épületét 1783-ban Walch Mátyás tervei alapján építették, mely ma Nemzeti Kulturális Műemlék.^[3]

Zay Károly evangélikus egyházi főfelügyelő nevéhez köthető Štúr elmozdítása a líceum szlovák tanszékének éléről.^[4] Történetét az 1880-as évekig Markusovszky Sámuel dolgozta fel. A pozsonyi evangélikus líceumban Magyarország értelmiségének számos tagja nevelkedett. Itt tanult egy időben többek között Jókai Mór is. Az intézmény 1896-ban az Alpár Ignác tervezte új épületbe költözött. Az épületben ma a Pozsonyi Német Iskola székel.

A csehszlovák államfordulat után külön német, illetve magyar tagozatból álló középiskolává alakult át.^[5]

2021-ben elkezdték a régi evangélikus líceum épületének felújítását.^[6]

Igazgatói

1899-1905 Markusovszky Sámuel
1905-1923 Hirschmann Nándor

Neves tanárai

Benczur József (1728-1784) jogtörténész, evangélikus iskolaigazgató.
Bilnitza Pál (1772-1834) evangélikus lelkész, püspök.
Boleman István (1795-1882) a líceum igazgató-hittanára.
Böhm Károly (1846-1911) filozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Fabri István (1751-1817) tanár.
Fuchs Albert (1808-1894) természettudományi író.
Góbi Imre (1846-1927) főgimnáziumi tanár.
Hamvas József (1871-1948) evangélikus lelkész, magyar-német szakos tanár, író.
Hirschmann Nándor (1857-1930) gimnáziumi tanár, igazgató.
Kámory Sámuel (1830-1903) tanár, orientalista és bibliafordító.
Király József Pál (1810-1887) magyar pedagógus.
Kováts-Martiny Gábor Pál (1782-1845) természettudós, fizikus.
Kvacsala János (1862-1934) bölcseleti és teológiai doktor, dorpáti egyetemi rendes tanár.
Lehr Zsigmond (1841-1871) műfordító, tanár.
Lichner Pál (1818-1892) filológus, pedagógus, az MTA levelező tagja (1859).
Markusovszky Sámuel (1851-1913) evangélikus líceumi igazgató, tanár.
Márton Jenő (1862-1923) magyar irodalomtörténész, líceumi tanár.
Michnay Endre Dániel (1804-1857) evangélikus líceumi tanár.
Németh Sándor (1811-1865) líceumi tanár.
Juraj Palkovič (1769-1850) tanár.
Rumy Károly György (1780-1847) táblabíró, jogtanár, evangélikus lelkész, író, irodalomtörténész, mezőgazdász, polihisztor.
Tobias Gottfried Schröer (1791-1850) drámaíró, tanár, evangélikus líceumi tanár, tanfelügyelő, iskolaügyi tanácsos, tankönyvíró.
Schulek M. Gáspár (1788-1827) evangélikus lelkész, pozsonyi teológiai tanár.
Serédi Lajos (1860-1925) filozófiatörténész, ágostai evangélikus főgimnáziumi tanár.
Matej Daniel Ševrlay (1783-1840) szlovák esztéta, evangélikus líceumi teológiai tanár.
Ľudovít Štúr (1815-1856) a szlovák nemzeti mozgalom vezetője, a szlovák irodalmi nyelv megteremtője.
Szekcső Tamás (1830-1868) okleveles mérnök, tanár, dalszerző.
Szép Rezső (1860-1918) tanár, botanikus, zoológus.
Bohuslav Tablic (1769-1832) szlovák költő, evangélikus lelkész.
Tamáskó István (1801-1881) orientalista, filológus, műfordító és szanszkritológus, evangélikus líceumi tanár.
Johann Michael Tekusch (1764-1813) evangélikus gimnáziumi tanár, később lelkész.
Tolnai Vilmos (1870-1937) nyelvész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a MTA tagja.
Tomka Szászky János (1692-1762) evangélikus lelkész, történész, földrajztudós. Az első magyar történelmi atlasz szerkesztője.
Tóth Sámuel (1838-1899) református teológiai tanár.
Vojtkó Pál (1867-1909) evangélikus líceumi tanár, író, novellista.
Wagner Lajos (1846-1917?) irodalomtörténész, nyelvész, főreáliskolai tanár.
Zsigmondy Sámuel (1788-1833) tanár.

Neves diákok

Andersen György (1896-1975) magyar újságíró, költő, műfordító.
Bakos Mihály (1742 körül – 1803) magyarországi szlovén (vend) evangélikus lelkész, esperes, tanító és író.
Balogh Péter (1748-1818) császári és királyi belső titkos tanácsos, főispán.
Beliczay Elek (1839-1920) ügyvéd.
Beliczay Gyula (1835-1893) magyar vasútmérnök, zeneszerző, a Országos Zeneakadémia tanára.
Beöthy László (1826-1857) író, humorista.
Bielek Miksa (1833-1917) gépészmérnök, műegyetemi tanár.
Blaskovich János (1777-1855) evangélikus lelkész és tanár.
Conrad András (1724-1780) orvos.
Czech János (1798-1854) városi bíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Czirbesz Jónás András (1732-1813) evangélikus lelkész, természettudós, költő, numizmata.
Csanády Gusztáv Adolf (1837-1914) vegyésztudor, mezőgazdász, gazdasági szakíró, tanár.
Csorba Géza ügyvéd, politikus.
Emresz Károly (1814-1891) orvos.
Engel János Keresztély (1770-1814) történetíró, erdélyi udvari kancelláriai fogalmazó.
Eöttevényi Olivér (1871-1945) ügyvéd, jogi és politikai író.
Ernst Zoltán (1892-1945) belgyógyász, egyetemi tanársegéd.
Fabriczy Gyula (1824-1854) ügyvéd.
Falaky Károly (1853-1887) magyar evangélikus lelkész.
Fáy András (1786-1864) író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja.
Ján Francisci-Rimavský (1822-1905) szlovák költő, író, fordító, politikus, teológus és főispán.
Samuel Frätschkes (1802-1877) erdélyi szász evangélikus tanár majd lelkész.
Frecska Lajos (1841-1876) evangélikus lelkész.
Frideczky Ákos (1900–1974) mezőgazdász, főiskolai tanár, szakíró, fordító.
Fuchs Albert (1808-1894) természettudományi író.
Fülöp Zsigmond (1878-1940) művelődéstörténész, helytörténész, bankigazgató, lapszerkesztő, polgármester.
Füredy László (1794-1850) zenetanár, zeneszerző.
Galambos Zoltán (1894-1973) református lelkipásztor, lapszerkesztő, teológiai fordító.
Genersich János (1761-1823) történész, pedagógus.
Gesell Sándor (1839-1919) királyi főbányatanácsos és bányafőgeológus a Magyar Királyi Földtani Intézetnél.
Jakob Glatz (1776-1831) ágostai evangélikus lelkész.
Goldberger Márk (1879-1948 után) orvos, ideggyógyász.
Gödör Lajos (1800-1822) evangélikus tanító, költő.
Greguss Mihály (1793-1838) esztéta, evangélikus főiskolai tanár, író, filozófus.
Gyalókay Miklós (1891–?) főmérnök.
Hacker Ervin (1888-1945) jogász, egyetemi tanár.
Hajdu Marcell (1870-1936) politikus, ügyvéd, jogi író, hitközségi vezető.
Martin Hamaliar (1783-1835) egyházi író.
Hartner Nándor (1894-1975) politikus, 1933-1945 között Muraszombat polgármestere.
Holéczy Mihály (1795-1838) evangélikus lelkész és esperes.
Hollerung Károly (1841-1918) modori evangélikus főesperes-lelkész.
Jókai Mór
Kállay Kálmán (1890-1959) református lelkész, egyetemi tanár, sémi filológus, bibliafordító.
Ján Kollár (1793-1852) evangélikus lelkész, költő, esztéta, népdalgyűjtő, „nemzetébresztő”, a pánszláv testvériség ideológusa.
Korabinszky János Mátyás (1740-1811) tanár, könyvkereskedő, térképész.
Kotsmar Mihály (1698 k. - 1750 k.) magyarországi szlovén evangélikus lelkész és író.
Kováts-Martiny Gábor Pál (1782-1845) természettudós, fizikus.
Janko Kráľ (1822-1876) szlovák költő, a szlovák forradalmi költészet megalkotója.
Küzmics István (1723 k. - 1779) magyarországi szlovén evangélikus lelkész, tanító és vallási író.
Štefan Leška (1757-1818) evangélikus szuperintendens.
Daniel Gabriel Lichard (1812-1882) szlovák író, tanár, evangélikus lelkész, újságíró, kiadó, a szlovák szaknyelv megteremtője, Petőfi tanára.
Lichner Pál (1818-1892) filológus, pedagógus, az MTA levelező tagja (1859).
Lónyay Gábor (1805-1885) magyar politikus, országgyűlési képviselő, mezőgazdasági író.

Majba János Vilmos (1865-1952) evangélikus lelkész.
Maróthy Jenő Rudolf (1895-1937) író, újságíró, fővárosi polgári iskolai tanár.
Michnay Endre Dániel (1804-1857) evangélikus líceumi tanár.
Mikoviny Sámuel (1698-1750) matematikus, mérnök, földmérő, tanár, a magyar térképészet megalapítója.
Mokry Endre (1827-1889) főmérnök és miniszteri osztálytanácsos.
Mokry Sámuel (1832-1909) magyar tanár, búzanemesítő.
Molitorisz Adolf (1801-1855) pedagógus, főgimnáziumi tanár, igazgató.
Molnár Ádám (1713-1780) orvosdoktor.
Munk Jakab (1846-?) orvosdoktor.
Munyay Antal Lajos (1787-1849) evangélikus teológiai tanár.
Nagy Imre (1822-1894) a Magyar Királyi Kúria bírája, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Németh Sándor (1811-1865) líceumi tanár.
Novák Dávid (18. század) szlovén költő.
Odörfer Kristóf György (1858-1901) főreáliskolai tanár.
Samuel Ormis (1824-1875) evangélikus lelkész, gimnáziumi tanár.
Pajor István (1821-1899) királyi tanácsos, megyei árvaszéki elnök, jogász, költő, műfordító.
František Palacký (1798-1876) cseh történetíró, politikus, író, szervezője, az ausztroszlávizmus hirdetője. A modern cseh történetírás atyja.
Pap Kálmán (1853-1934) honvéd-ezredes hadbiró, költő, író, jogi szakíró.
Pázmándy Dénes (1781-1854) közélelmezési felügyelő, 1848-49-ben megyei főispán és a főrendiház tagja.
Pettkó János (1812-1890) császári és királyi bányatanácsos, geológus a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Podmaniczky Horác (1866-1938) statisztikus, műfordító, a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárának vezetője.
Rát Mátyás (1749-1810) evangélikus lelkész, nyelvészeti író, az első magyar nyelvű hírlap szerkesztője.
Ráth Károly (1829-1868) történész, levéltáros, az MTA levelező tagja.
Reuss Sámuel (1783-1852) evangélikus lelkész, történész, néprajzkutató.
Sári Imre (1888-1954) komáromi református lelkész.
Schedius Lajos (1768-1847) német-magyar filológus az esztétika professzora, lapszerkesztő, térképszerkesztő, dramaturg, pedagógiai szakíró, a MTA tagja.
Tobias Gottfried Schröer (1791-1850) drámaíró, tanár, evangélikus líceumi tanár, tanfelügyelő, iskolaügyi tanácsos, tankönyvíró.
Schulek Károly Bogusláv (1816-1895) evangélikus lelkész, szakfordító.
Schwartner Márton (1759-1823) statisztikus, egyetemi tanár, táblabíró.
Sebestyén Jenő (1846-1897) jog- és államtudományi doktor, kereskedelmi akadémiai tanár.
Andrej Sládkovič (1820-1872) szlovák költő, irodalomkritikus, újságíró és műfordító.
Stromszky Ferenc Sámuel (1792-1861) a Dunáninneni evangélikus egyházkerület püspöke.
Milan Rastislav Štefánik (1880-1919) politikus, diplomata és csillagász, a szlovák történelem jelentős alakja.
Dionýz Štúr (1827-1893) szlovák botanikus, geológus és paleontológus, földtani intézeti igazgató.
Széki János (1879-1952) magyar kohómérnök, egyetemi tanár.
Szlancsik Pál (1894-1966) evangélikus lelkész, költő.
Szontágh Sámuel (1736-1822) a Tiszai evangélikus egyházkerület püspöke.
Sztranyavszky Sándor (1882-1942) politikus, országgyűlési képviselő, Nógrád és Hont vármegye főispánja, földművelésügyi miniszter.
Tamaskó István (1801-1881) orientalista, filológus, műfordító és szanszkritológus, evangélikus líceumi tanár.
Johann Michael Tekusch (1764-1813) evangélikus gimnáziumi tanár, lelkész.
Dimitrije P. Tirol (1793-1857) magyarországi szerb író, nyelvész, geográfus, festő.
Torkos János (1733-?) orvosdoktor.
Vanecsai Szever Mihály (1699 körül - 1750 körül) magyarországi szlovén evangélikus lelkész.
Wallaskay János (1709-1766) magyar orvos, alkimista.
Windisch Károly Gottlieb (1725-1793) pozsonyi magántudós, szerkesztő, Pozsony város szenátora, kapitánya és polgármestere.
Zsámbokréthy Lajos László (1844-1911) népművelő, evangélikus lelkész.
Zselló Lajos (1809-1873) evangélikus tanító, szlovák költő.
Zsigmondy Sámuel (1788-1833) tanár.
Zsivora György (1804-1883) magyar jogász, kúriai tanácselnök, az MTA tagja.

Jegyzetek

↑ evlyceum.sk
↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
↑ uk.sav.sk
↑ Csukás István 1979: Petőfi a szlovákoknál. Bratislava, 16.
↑ Popély Gyula 2004: A magyar tanügy kálváriájának kezdetei Szlovákiában az impériumváltás után (1918-1920). Irodalmi Szemle 2004/2, 76.
↑ ma7.sk

További információk

Markusovszky Sámuel 1896: A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum története. Pozsony
Fukári Valéria: Fejezetek a pozsonyi evangélikus líceum szellemi örökségéből
Fukári Valéria 2003: Egy régi alma mater. A pozsonyi evangélikus líceum és teológiai akadémia utolsó negyven éve (1882-1923). Pozsony, Kalligram
2006 Bél Mátyás kéziratai a pozsonyi evangélikus líceum könyvtárában (Katalógus)
Tóth Gergely 2007: Bél Mátyás pozsonyi tanítványai. A pozsonyi evangélikus líceum anyakönyvének vonatkozó részei Bél és utódai megjegyzéseivel. In: Lymbus - Magyarságtudományi Forrásközlemények 2007, 179–208.
Durovics Alex - Keresztes Veronika 2018: A Pozsonyi Evangélikus Líceum felsőfokú hallgatói 1714-1851

[1] vlyceum.sk

[2] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.

[3] uk.sav.sk

[4] Csukás István 1979: Petőfi a szlovákoknál. Bratislava, 16.

[5] Popély Gyula 2004: A magyar tanügy kálváriájának kezdetei Szlovákiában az impériumváltás után (1918-1920). Irodalmi Szemle 2004/2, 76.

[6] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]