|
Római-part A Római-part Budapest III. kerületének városrésze a Duna jobb partján, Budakalász és az Újpesti vasúti híd között. Fekvése    Kelet felől a Duna, délről az Aranyhegyi-patak északi irányból a Barát-patak, nyugatról pedig a Nánási út-Királyok útja határolja. A Duna partján 4,7 km hosszban húzódó sétány hivatalosan két szakaszra tagolódik: a déli neve Római part az Aranyhegyi-patak Pók utcai torkolata és a Kalászi utca között, a Rómaifürdő nevű városrészben, 1,2 km hosszban. A Kalászi utca és a Barátpatak utca között tartó északi szakasz neve Kossuth Lajos üdülőpart, Csillaghegy és Békásmegyer partszakasza a Pünkösdfürdő utcáig 2 km-en át, továbbá 1,5 km-en át a pünkösdfűrdői gát mentett oldalán a Barátpatak utcáig. A köznyelvben az egész sétányt Római-part néven emlegetik.[1][2] Az Újpesti vasúti hídtól északra fekvő, a Szentendrei út és a Duna közötti városrészt az 1830-as években – a 19. század elején a rómaifürdői források mellett működő malmokról – még Lőpormalomnak nevezték. MegközelíthetőségeTömegközlekedéssel: A Szentendrei HÉV Aquincum, Rómaifürdő, Csillaghegy és Békásmegyer megállóitól, vagy a MÁV esztergomi vonalának Aquincum vasúti megállójától lehet megközelíteni kb. 10-15 perces gyaloglással. A Békásmegyer felé tartó 34-es busszal, ami a párhuzamos Királyok útján közlekedik. (Bármelyik Királyok útjai megállónál leszállva pár percre van a part.) A Pók utcai lakótelep körül megforduló 106-os busz Nánási úti megállójától két perc alatt elérhető a part. Autóval: a Szentendrei út felől a Duna felé haladva. Kerékpár: a Szentendre felé tartó kerékpárúton. A Római-part történeteA Római-part jellege más volt a 19. században. 19. századA Római-part a budai vízi élet felkapott központja volt, szennyezésmentes, fürdésre alkalmas hely. Magyarországon az evezőssport meghonosítói Széchenyi István és Wesselényi Miklós voltak. Az első hazai evezősversenyt 1842-ben rendezték, amelyet Clark Ádám (a Lánchíd építője) nyert meg. Az Evezős Szövetség 1892. évi megalakulását követően nagy lendülettel fejlődött a dunai vízisport. Ekkor a Római-parton 23 csónakház működött; pl. Magasházy, Weinberger, Faragó, Fájt, Burgermeister I, II, Nemzeti Bank, Spárta, Adria, Hattyú, Csuka, UTE, Ampére stb. A Duna ezen szakaszának két partján ekkor már összesen hat csárda (Tüzes, Nap néni, Nap bácsi, Bivalyos, Haraplak, Megyeri), két vendéglő (Lieb, Burgermeister) és három szabad strand (Hungária, Duna, Tungsram) üzemelt.[3] A vendéglők közül a legrégebbi a Bivalyos csárda volt. A csárdát a gázlónál kialakult vásártér mellé építették, ahol a bivalykereskedők vásároltak a gazdáktól. Az ún. első katonai felmérés (1780–84) térképein már szerepelt. A csárda köré gyűltek a kézművesek is: kirakodóvásáraik a szórakozás sajátos színterét jelentették. A Bivalyos csárda az 1930-as évektől a fejlődő római-parti élet és a vadevezősök kedvelt szórakozóhelyévé vált. 2015 óta az épület üresen állt, romossá vált, 2021 őszén lebontották.[4][5] 20. század _2.jpg) A Római-part Óbuda és a főváros lakosságának egyet jelentett a Dunával és a csónakházakkal. Az 1953-as elöntés után épült meg az első, a Nánási út és a Királyok útja mentén futó úgynevezett nyúlgát.[6] A Római-part folyamatosan fejlődött, a főváros vízisport-paradicsomává vált. Vállalati, egyesületi és magán csónakházak tucatjait építették fel. A vízisport iránti tömeges érdeklődés a 70-es évek végétől kezdett csökkenni. A Duna máig érvényesülő dinamikája, állandóan változó vízszintje minden természetkedvelő, sportolni vágyó városlakót vonz. Az 1970-es–1980-as években még sikk volt hétvégéket a vállalati csónakházakban tölteni, illetve kielboattal, kajakkal, kenuval vízre szállni. Kitűnő cél volt a Lupa-sziget, Szentendre stb. A vízminőség romlása miatt a kijelölt fürdőhelyeket 1973-ban megszüntették. 1981-re készült el a Duna mellett futó, a Békásmegyeri lakótelepet is védő gát a Barát-patak torkolata és a Pünkösdfürdő utca között. 1990 utánA rendszerváltást követően a vállalati üdülőket és a hozzájuk tartozó csónakházakat a vállalatokkal együtt privatizálták. Az üdülők nagy része ezután bezárt, sokukat lebontották, a hullámtérnek minősülő megüresedett telkeken a szabályozási terveket és árvízvédelmet figyelmen kívül hagyva lakópark építések kezdődtek. A Fővárosi Közgyűlés 1998-ban a Római-partot beépítésre szánt üdülőövezetté nyilvánította.[7] A csónakházak jó részére is a bezárás, lebontás, vagy a szórakozóhellyé átépítés várt. Mindezek mellett a parton is egyre több szórakozóhely és étterem nyílt. Az 1990-es évek elején megépült a Nyárfás, az Evezős Sörkert, Platán söröző és a többi. A part csónakházakból és vállalati üdülőkből álló korábbi csendes arculata gyors ütemben megváltozott, nyári hétvégeken egy vigalmi negyed képét öltötte magára, de a természeti értékek, az öreg fák megmaradtak. Azóta minden június első hétvégéjén megrendezték a Duna-napot is, ami egy idő után természetessé vált az ott lakóknak. Egyre több program volt, majd 2002-ben megszűnt. 1997-ben másfél évtized szünet után újjáalakult a Budapesti Evezős Szövetség (BESZ). 2000-es évek A 90-es évek vége felé a csónakházak elég rossz állapotba kerültek, felújításukra nem volt mód, így a nyaralni vágyók száma is lecsökkent. A sportlétesítményeket kezelő cég egymás után adta el – áron alul – a csónakházakat. A 2000-es évek elején megindult a lakóparkok építése. Először a Vadkacsa I-II. helyére, majd jött a többi. 2008 nyarán bontották el a Vöcsök II.-t, ami műemlék is volt egyben. Csónakház alig maradt a part délebbi részén; az építkezési kedv nem hagyott alább, és elkezdődött az északi részen is. 2008-ban lebontották a Hotel Magisternt is, helyére több tömbből álló többszintes épületegyüttest emelnek. Megmaradt és működő csónakházak: a Bíbic, Tropical, Csillag, Béke és Hattyú.ó A III. kerületi önkormányzat 2012-ben a hullámtérbe engedély nélkül épült lakóparkok terjedését változtatási tilalommal igyekezett meggátolni. Politikai pártok és civil szervezetek 2019-ben már próbálkoztak a nyári szezonban újra üzemelő szabadstrand nyitásával.[8] A Duna kitisztult vízére és a lakossági igényre tekintettel 2021-től kezdve vált rendszeressé.[9][10][11][12] A Római-partot érintő nagyobb árvizekA part lakossága az évek során több kisebb–nagyobb árvizet megélt. Néhányszor embereket is ki kellett költöztetni, de az „őslakosok” ezt már tudomásul vették.
Tűzesetek
Gátkérdés Az alacsony elhelyezkedése miatt a partot időről időre elöntő árvízekre hivatkozva a főváros mobilgát építését határozta el.[17] A gát terveit sokan ellenzik. Például környezetvédő civil szervezetek, mivel a part közeli gáttal valószínűleg elveszne a part varázsa, a közvetlen kapcsolat a Dunával, valamint a gát építésekor kivágnák a part növényzetét, közel 1 400 fát. Egyébként a gát helyéről több elképzelés is született: Az egyik változat szerint közvetlenül a part mentén, egy másik szerint a Nánási út–Királyok útja vonalon, ez szintén rengeteg fa kivágásával járna, illetve egy állandó fal csúfítaná el azok helyét, ami egyértelműen a graffitisek új kedvenc helyévé válna. Van olyan elképzelés is, mely a parti, magántulajdonban lévő telkekből sajátítana ki részeket, ezzel a gát nem közvetlenül a parton épülne, ez némileg kevesebb fa kivágásával, viszont számos pert kellene lefolytatni, ami rendkívül meghosszabbítaná a már így is évtizedek óta húzódó projektet.[18] Egyes III. kerületi lakosok, akik mind a parti, mind a Nánási út–Királyok útja menti fákat meg akarják védeni, illetve nem szeretnék, ha egy összegraffitizett fal csúfítaná a környéket inkább a jelenlegi – gát nélküli – helyzet fenntartása mellett vannak. A mobilgát építése ellen – különösen a közvetlenül a part mentén húzódó nyomvonalival szemben – komoly szakmai érvek merültek fel: A partszakasz altalaja ugyanis túl puha, és egy esetleges ár kimossa azt a mobilgát alól. Továbbá a mobilgát tervei nem ismertek, sőt még csak nem is véglegesek. Így például sem a költségvetésről, sem a tereprendezés terveiről nem áll rendelkezésre elegendő információ. Tarlós István előzetes nyilatkozata szerint szakmai szempontok alapján fognak dönteni. A döntés viszont ennek az ellenkezőjét bizonyította. Még a kockázatelemzési tanulmány sem készült el, amikor 2017. április 5-én a fővárosi közgyűlés megszavazta a gát part menti nyomvonal változatának megépítését.[19][20] A döntést az érintett lakossággal történő érdemi konzultáció elmaradása ellenére június 14-én a főváros önkormányzata megerősítette.[21] Az építés ellenzői szerint a döntés valódi oka sokkal inkább az, hogy egy Fidesz-közeli oligarcha, Garancsi István luxuslakóparkot akar építeni a területre, és ezt a tervét csak a mobilgát megépíttetésével valósíthatja meg.[22][23] (A lakópark később 2018-ban valóban átadásra került.) 2017 szeptemberében Tarlós István a tiltakozások hatására felvetette a népszavazás lehetőségét,[24] majd ugyanezt néhány nap múlva visszavonta.[25] 2019-ben Tarlós István újra a népszavazás javaslatával kampányolt, ám nem pontosította, kiket is érintene ez: egész Budapestet, a III. kerületet vagy csak a part közvetlen közelében, illetve a parton élőket.[26] 2018 novemberében elkezdték acél szádfalak beépítésével megerősíteni a pünkösdfürdői gátat. A mobilgáttal kiegészített védmű 2019-re, a mentett oldal tereprendezése 2020-ra készült el.[27] Rajta a békásmegyeriek körében hamar kedveltté vált Pünkösdfűrdő Park 2022 márciusában nyílt meg.[28] 2023 márciusában a Nánási úti gát megőrzése és fővédvonalként történő továbbfejlesztése mellett hozott döntést a főváros vezetése.[29] Mocsárosdűlőn és Rómaifürdőn az Aranyhegyi-patak balparti gátját a Zsófia utca és a Nánási út között vízzáró rézsűvel és vasbeton támfallal erősítette meg a főváros. A munkálatok 2019-2023 között tartottak.[30] Sportolási és szabadidős lehetőségek  A Duna-part a vízi sportok mellett kedvelt kerékpáros és futó hely is. A part déli részén ez a legnehezebb, ugyanis a legtöbb sétáló, motoros és autós leginkább ezt a részét használja (bár utóbbiak ki vannak tiltva, néha megjelennek). Szintén nehezíti a közlekedést a murvás, kavicsos út a part ezen területének néhány helyén. Nagyokat lehet sétálni közvetlenül a part mellett vagy napozni. A partnak ez a része többnyire a lakóparkokról, a zenéről és a gasztronómiai élményekről szól. Régen az egyik csónakház felső szintjén egy biliárdozó hely is működött. (A helyén azóta itt is lakópark áll.) A part középső szakaszán kiépített aszfaltozott kerékpárút halad. Az út minősége jó, de tavasztól – őszig nehéz használni, mert a szűk járdán a sok gyalogos és kerékpáros nehezen fér el. A partnak ez a középső része. Itt még állnak a régi csónakházak, a közvetlen kapcsolat a Dunával megmaradt, itt is sokan napoznak. Többek között lángosos és egy étterem is üzemel a lakóparkok közelében. A Golyós büfé mellett egy petanque pálya működik. A Kadosa utca és a Kalászi utca közötti hétvégénként nyüzsgő büfésort elhagyva, az 1970-ben épült majd 2021-ben apartmanházzá átépített Postás üdülőtől[31] északra a part az év bármelyik szakában kiválóan alkalmas a sportolásra. Ez csendesebb, kevésbé zsúfolt. Más a hangulata, mint a déli résznek. Tovább haladva a pünkösdfürdői töltés mellett szélesebb útban folytatódik a Kossuth Lajos üdülőpart, ami szintén a gyalogosoké. A Duna-parti sétány északi, budakalászi folytatása már nem a Római-parthoz tartozik. Néhány csónakházban a hajók bérlése mellett kajak-kenu tanfolyamokra is lehetőség nyílik. A Rozgonyi Piroska utcai időszakos hajóállomás közelében és a Szent János utca torkolatától északra egy kisebb játszótér található. Évek óta megjelenik egy folyóirat is – Római Parti Hírek – néven, amelyben mindig beszámolnak a Római-partot érintő aktuális ügyekről. Megjelenése a kultúrábanA víziélet beindulása óta számos művészt, énekest, költőt megihletett már a Római-part hangulata. A legismertebb az 1952-ben bemutatott Állami Áruház című film Egy dunaparti csónakházban című slágere, amelyet Petress Zsuzsa és Kazal László adott elő. (A szövegét Szenes Iván írta, a zenéjét pedig Kerekes János szerezte.)[32] Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
|
