Radvánszky Antal (főispán)

	Radvánszky Antal
Született	1807. június 8.; Besztercebánya
Elhunyt	1882. június 7. (74 évesen); Radvány
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	nagybirtokos, politikus, országgyűlési követ, főispán, költő
Tisztsége	magyar országgyűlési követ (1843–1844); főispán (1848. április 20. – 1849, Zólyom vármegye); főispán (1860–1861, Zólyom vármegye); főispán (1865 – 1882. június 7., Zólyom vármegye); főispán (1877 – 1882. június 7., Turóc vármegye);
Iskolái	Pozsonyi Királyi Jogakadémia (–1827)
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Radvánszky Antal (egyértelműsítő lap).

Radváni és sajókazai báró Radvánszky Antal (Besztercebánya, 1807. június 7. – Radvány, 1882. június 7.) nagybirtokos, politikus, országgyűlési követ, Turóc, illetve Zólyom vármegye főispánja, szlovák költő és egyben a szlovák nemzeti törekvések ellenzője.

Élete

Apja, Radvánszky Antal (1769–1840), udvari tanácsos és alispán, anyja, felsőkubini és deménfalvi Kubinyi Borbála Teréz (1779-1848) volt. 1825-től a pozsonyi jogakadémián folytatta tanulmányait.

1827-től Zólyom vármegye táblai aljegyzője és 1828-ban az evangélikus egyház egyetemes gyűlésének aljegyzője lett. 1830-ban ügyvédi vizsgát tett. 1832-ben lett Zólyom vármegye főjegyzője, 1840-től alispánja. 1842-től a zólyomi evangélikus esperesség főkurátora, majd 1843-ban és 1844-ben Zólyom vármegye országgyűlési követe.

1848-ban Zólyom vármegye főispánja és a főrendiház egyik jegyzője lett, majd mint nemzetőr kapitány részt vett a zólyomi nemzetőrség szervezésében. Az abszolutizmus idején birtokán gazdálkodott. Miután a zólyomi evangélikus esperesség a protestáns pátenst elfogadta, egyházi állásáról lemondott. 1861-ben és 1865-től ismét Zólyom vármegye, 1873–1879 között a Bányai Evangélikus Egyházkerület felügyelője, majd 1875-től Turóc vármegye főispánja is. 1879-ben valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki és a magyarországi evangélikus egyház főfelügyelőjévé választották. Agitációt fejtett ki a protestáns tanügy reformja érdekében.

1875-ben bárói rangot és méltóságot nyert, amelyet testvérének, Albertnek gyermekeire is kiterjesztettek. A Magyar Történelmi Társulat tagja.

Házassága és leszármazottjai

Felesége aszódi báró Podmaniczky Mária (1831–1902), akitől két gyermeke született^[1]

báró Radvánszky Mária (1851–1918), férje nyáregyházi báró Nyáry Béla (1846–1901)
báró Radvánszky János (1854–1899), Zólyom vármegye főispánja; felesége: radványi és sajókazai Radvánszky Sarolta (1854–1943)

Származása

Művei

Önéletrajz. Protestáns könyvtár, XVII. (kiadta Haan Lajos)
Uram, Rehor 1895: Zemianski veršovníci slovenskí - Z veršov Varšianskeho (Baróna Antona Radvánszkeho). Slovenské pohľady 25, 315-320.

Jegyzetek

↑ Báró Radvánszky Antal gyászjelentése. Magyar Nemzeti Digitális Archívum. II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.) (PDF)

Irodalom

Deák Farkas 1883: Báró Radvánszky Antal emlékezete. Századok 1883/4, 313-324.
MÉL
A Pallas nagy lexikona

[1] Báró Radvánszky Antal gyászjelentése. Magyar Nemzeti Digitális Archívum. II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.) (PDF)

[1]